Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
2 Mózes 1 2 Mózes 2 2 Mózes 3 2 Mózes 4 2 Mózes 5 2 Mózes 6 2 Mózes 7 2 Mózes 8 2 Mózes 9 2 Mózes 10 2 Mózes 11 2 Mózes 12 2 Mózes 13 2 Mózes 14 2 Mózes 15 2 Mózes 16 2 Mózes 17 2 Mózes 18 2 Mózes 19 2 Mózes 20 2 Mózes 21 2 Mózes 22 2 Mózes 23 2 Mózes 24 2 Mózes 25 2 Mózes 26 2 Mózes 27 2 Mózes 28 2 Mózes 29 2 Mózes 30 2 Mózes 31 2 Mózes 32 2 Mózes 33 2 Mózes 34 2 Mózes 35 2 Mózes 36 2 Mózes 37 2 Mózes 38 2 Mózes 39 2 Mózes 40Verse
2 Mózes 15:1 2 Mózes 15:2 2 Mózes 15:3 2 Mózes 15:4 2 Mózes 15:5 2 Mózes 15:6 2 Mózes 15:7 2 Mózes 15:8 2 Mózes 15:9 2 Mózes 15:10 2 Mózes 15:11 2 Mózes 15:12 2 Mózes 15:13 2 Mózes 15:14 2 Mózes 15:15 2 Mózes 15:16 2 Mózes 15:17 2 Mózes 15:18 2 Mózes 15:19 2 Mózes 15:20 2 Mózes 15:21 2 Mózes 15:22 2 Mózes 15:23 2 Mózes 15:24 2 Mózes 15:25 2 Mózes 15:26 2 Mózes 15:27



Kara: 2 Mózes 15:14 (KAR) – A népek megrendülése a vízváltozás után
Fő interpretatív gondolat: A Seregek Ura megítélő hatalma nyilvánvalóvá válik a fáraókra és az ellenségre nézve, amikor Izraelből származó győzelem után a környező népek hallanak róla, és félelem tölt el bennünket Isten szentségének és hatalmának látványától.
I. Litterális kontextus
Ez a vers a Mózes-ének (Exodu 15) befejező része, ahol az evezőktől és a penei sereg vereségét követően az Izrael fiai énekelnek az Úr előtt. A fejezet az isteni szabadítás krónikáját adja, és a nemzetek megrendülését a Csodák fényében mutatja be. A karai fordítás innen idézi a következő reakciót: a Filisztea lakói is hallanak a csodáról, és rettegés tölti el őket.
II. Teológiai jelentőség
A mondat hangsúlyozza Isten hatalmának általános hatását: nem csak Izraelt szabadítja meg, hanem a föld népeit is figyelmezteti, hogy az Úr ereje nem emberi erőkből származik. A rettegés itt annak a része, ahogyan Isten nevét kiáltó nemzetek felismerik, hogy a legyőzött isteneink mögött is a mindenható Isten áll. Ezzel a történet felhívja a hallgatót, hogy a szabadítás nemcsak tehát a saját közösségünk javára szolgál, hanem isteni dicsőségre és tanúságtételre is kötelez.
III. Kapcsolatok az Írásban
- 2 Mózes 14–15: Isten úton vezetése és a tengeren átjutás, amely a hívő bizalomának és Isten szabadításának alapja. A filiszteusokra való utalás (*Filisztea lakói*) összefonódik az Ábrahám-kori ígérettel: I'má isten ezt a földet jelöli ki népének, miközben a nemzetek félnek.
- Zsoltárok 76: 12: Isten neve hatalmát és dicsőségét hirdeti, amely félelemmel tölt el más népeket.
IV. Kérdések a reflexióhoz
V. Rövid összegzés
Ez a szakasz hangsúlyozza, hogy Isten mindenható uralma nemcsak az Izraelivel kapcsolatos megmentését, hanem a környező népek tekintetébe is betekintést ad. A Filisztea lakóinak rettegése a legyőzött csodáinak következménye, amely tanúskodik Isten hatalmáról és igazságáról. A hívő számára ez motiváció, hogy bizalommal tekintsen Krisztusban megkapható üdvösségre és Isten dicsőségére.
Választott közvetítői idézetek: Matthew Henry idézetének rövid releváns megállapítása – „A szabadítás nemcsak Izrael jellemére hat, hanem minden népnek hirdeti Isten dicsőségét.” Albert Barnes megjegyzése – „Isten ereje megdöbbenti a szívüket, hogy felismerjék őt, a Teremtőket.” Adam Clarke – a csodálatos események közvetítésével hangsúlyozza: Isten népe a közjó és Isten dicsőségének tanúja.