Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
1 Mózes 1 1 Mózes 2 1 Mózes 3 1 Mózes 4 1 Mózes 5 1 Mózes 6 1 Mózes 7 1 Mózes 8 1 Mózes 9 1 Mózes 10 1 Mózes 11 1 Mózes 12 1 Mózes 13 1 Mózes 14 1 Mózes 15 1 Mózes 16 1 Mózes 17 1 Mózes 18 1 Mózes 19 1 Mózes 20 1 Mózes 21 1 Mózes 22 1 Mózes 23 1 Mózes 24 1 Mózes 25 1 Mózes 26 1 Mózes 27 1 Mózes 28 1 Mózes 29 1 Mózes 30 1 Mózes 31 1 Mózes 32 1 Mózes 33 1 Mózes 34 1 Mózes 35 1 Mózes 36 1 Mózes 37 1 Mózes 38 1 Mózes 39 1 Mózes 40 1 Mózes 41 1 Mózes 42 1 Mózes 43 1 Mózes 44 1 Mózes 45 1 Mózes 46 1 Mózes 47 1 Mózes 48 1 Mózes 49 1 Mózes 50Verse
1 Mózes 2:1 1 Mózes 2:2 1 Mózes 2:3 1 Mózes 2:4 1 Mózes 2:5 1 Mózes 2:6 1 Mózes 2:7 1 Mózes 2:8 1 Mózes 2:9 1 Mózes 2:10 1 Mózes 2:11 1 Mózes 2:12 1 Mózes 2:13 1 Mózes 2:14 1 Mózes 2:15 1 Mózes 2:16 1 Mózes 2:17 1 Mózes 2:18 1 Mózes 2:19 1 Mózes 2:20 1 Mózes 2:21 1 Mózes 2:22 1 Mózes 2:23 1 Mózes 2:24 1 Mózes 2:25



Az első útvonal és terület jelzése: Pison és Havilá földje (1 Mózes 2:11, KAR)
Fő interpretációs pont: A vers röviden megNevezi a Pison folyót és jelzi, hogy az a földet kerüli körül, ahol arany terem. Ezzel a geográfiai megnevezéssel előrevetíti Isten teremtésének gazdagságát és a föld haszonbavételének valódi körvonalát: az embernek van felelőssége a föld gondozására és értékelésére Isten rendje szerint.
I. Irodalmi kontextus
A teremtésleírásban (1.Móz 2) az ember első feladata nem csak az engedelmesség, hanem a föld gazdagításának gondoskodása. A Pison és a Havilah területének megnevezése földrajzi részletekbe bonyolítja a mítoszt, és a föld gazdagságára utal, különösen az aranyra, amely az adott helyen megtalálható. A mondat egyszerre funkcionális: a lakóhely megnevezése, és jelzés arra, hogy Isten teremtése rendben van, és az ember részéről a hely ismerete és értékelése szükséges.
II. Teológiai jelentőség
A szöveg hangsúlyozza, hogy a teremtés rendje világos és értelmes: Isten adta a föld adottságait, és az ember feladata ezek értékelése és hasznosítása a gondoskodó uralom alapján. Az arany említése a föld gazdagságát mutatja, de figyelmeztet arra, hogy az értékek is Isten hűsége által legyenek megérthetők és hasznosíthatók, nem pedig emberi kivagyiság céljából zárva vagy kihasználva.
III. Szövegek közötti kapcsolatok
- Káldeus-folytatások (KAR ford.) Kapcsolódik a teremtéstörténet többi részéhez, ahol a föld- és erőforrások Isten ajándékai.
- Törvény és felelős használat: a teremtéssel kapcsolatos felelősség későbbi fejezeteiben hangsúlyosan visszaköszön, amikor az ember Isten parancsait követi vagy megszegi.
- A paradicsomi állapot leírása: a föld adottságai és a rá vonatkozó gondolatiság az emberi közösség számára ideiglenes cél- és értékláncot jelöl ki.
IV. Kérdések elmélkedésre
V. Rövid összegzés
Az 1 Mózes 2:11 a föld gazdagságára való felhívás: Pison és Havilah földjének jelölése megmutatja, hogy Isten rendje szerint a föld értékeit felismerjük, értelmezzük és felelősen használjuk. Ez prefigurálja az emberi közösség feladatát: gondoznunk a teremtést és dicsőítsük az Istent a környezetünkért végzett felelősségteljes munkánk által.
Hivatkozások a Szövegen belül
– Isten teremtő rendjének gondolata a teremtéstörténet kontextusában. (KAR/1 Mózes 2, a föld használatának felelőssége)
– Kapcsolódó gondolatok a teremtéssel kapcsolatos felelősségről az egész Bibliában (például a föld értékeléséről és sorsáról szóló tanítások).