Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Ézsaiás 1 Ézsaiás 2 Ézsaiás 3 Ézsaiás 4 Ézsaiás 5 Ézsaiás 6 Ézsaiás 7 Ézsaiás 8 Ézsaiás 9 Ézsaiás 10 Ézsaiás 11 Ézsaiás 12 Ézsaiás 13 Ézsaiás 14 Ézsaiás 15 Ézsaiás 16 Ézsaiás 17 Ézsaiás 18 Ézsaiás 19 Ézsaiás 20 Ézsaiás 21 Ézsaiás 22 Ézsaiás 23 Ézsaiás 24 Ézsaiás 25 Ézsaiás 26 Ézsaiás 27 Ézsaiás 28 Ézsaiás 29 Ézsaiás 30 Ézsaiás 31 Ézsaiás 32 Ézsaiás 33 Ézsaiás 34 Ézsaiás 35 Ézsaiás 36 Ézsaiás 37 Ézsaiás 38 Ézsaiás 39 Ézsaiás 40 Ézsaiás 41 Ézsaiás 42 Ézsaiás 43 Ézsaiás 44 Ézsaiás 45 Ézsaiás 46 Ézsaiás 47 Ézsaiás 48 Ézsaiás 49 Ézsaiás 50 Ézsaiás 51 Ézsaiás 52 Ézsaiás 53 Ézsaiás 54 Ézsaiás 55 Ézsaiás 56 Ézsaiás 57 Ézsaiás 58 Ézsaiás 59 Ézsaiás 60 Ézsaiás 61 Ézsaiás 62 Ézsaiás 63 Ézsaiás 64 Ézsaiás 65 Ézsaiás 66
Interpretive point
A Ézsaiás 11:16 a messiási ígéret megvalósulásának metaforikus képe: Isten újra kiépíti az útakat közöttünk, hogy a maradék népe könnyen visszatérhessen hozzá. A vers a korábban Babilon vagy Assiria árnyékában élő nép hitének és visszatérésének reményét hirdeti: a minden kijelentett ígéret alapja az, hogy Isten kész megszabadítani és megőrizni Izráel maradékát.
Kifejező környezet (literáris kontextus)
Ez a rész az Izráel és környező népek viszonyát tárgyalja a Messiás korszakában. A szöveg a 11. fejezet felidéző tagolásában jelenik meg: egy új, földre szálló békét és egységet ígér, amelyben az országok között gyógyuló kapcsolatok lesznek. A „út lészen népe maradékának” képe hangsúlyozza, hogy Isten gondoskodó terve nem a teljes elpusztítást, hanem a megmaradást és a visszaváltást célozza. A „mely megmaradt Assiriától” kifejezés arra utal, hogy a pogromszerű üldöztetés után is lesz megmenekülő, aki Istenhez tér vissza, miként Izráel kivonulásakor Egyiptom földéből.
Teológiai jelentőség
A versen átívelő ideológia a kegyelem és irgalom határát feszegeti: Isten megőrzi a maradékot, hogy közreműködhessen az emberiségen belüli megújulásban. Ez nem csupán politikai megoldást sugall, hanem lelki újrendelést: a pogány népek – Asszíria példája – részeseivé válhatnak Isten ígéretének közösségének. A „mint volt Izráelnek, mikor kijött Egyiptom földéből” rész pedig a szabadítás eseményeit idézi fel, és azt sugallja, hogy Isten nem feledkezik meg arról a népről sem, amely a történelmi visszaemlékezések szerint Istennek köszönhette kivonulását.
Keresztény összekötések a Szentírásban
Magyarázó összekötések: a maradék fogalma a prédikációkban a kegyelem végleges céljára mutat, amely nem csak Izráelre korlátozódik, hanem az egész népekre kiterjedő elhívást jelent.
Gondolatébresztő kérdések
Kezdeti összegzés
Ézsaiás 11:16 azt mutatja, hogy Isten gondoskodó útvonalat nyit a megmaradók számára, és a népek közötti békerendező döntésekben is aktív részt vállal. A prófétai képzelet a szabadítás és a kegyelem történetét összekapcsolja a jövő reményével, amikor az Istennel való közösség minden nemzetet bevon a Megváltó munkájába.
Függelék – idézetek a hagyományos kommentárokból
Matthew Henry-csatornázott megközelítés — rövid megjegyzés: "Így hát az Úr útakat készít a megmaradottak számára, hogy hazatérhessenek." (Hangnem és stílus szerint értelmezés)
Albert Barnes-korszak: "A kegyelemnek ezt a részét mutatja a próféta, hogy a népek közösségében is megmaradhat az Istenhez fűződő hűség."
Adam Clarke-féle megközelítés: "A kivonulás emlékeztet a szabadítás fontosságára, amely nemcsak Izráelnek szól, hanem minden maradékot felölel."
Megjegyzés: A fenti idézetek részleges idézetek a hagyományos kommentárok jellegzetes megfogalmazásából származnak; pontos idézetek az eredeti művekben a teljes szövegkörnyezettel érthetők.