Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Jeremiás siralmai 5:1 Jeremiás siralmai 5:2 Jeremiás siralmai 5:3 Jeremiás siralmai 5:4 Jeremiás siralmai 5:5 Jeremiás siralmai 5:6 Jeremiás siralmai 5:7 Jeremiás siralmai 5:8 Jeremiás siralmai 5:9 Jeremiás siralmai 5:10 Jeremiás siralmai 5:11 Jeremiás siralmai 5:12 Jeremiás siralmai 5:13 Jeremiás siralmai 5:14 Jeremiás siralmai 5:15 Jeremiás siralmai 5:16 Jeremiás siralmai 5:17 Jeremiás siralmai 5:18 Jeremiás siralmai 5:19 Jeremiás siralmai 5:20 Jeremiás siralmai 5:21 Jeremiás siralmai 5:22
Jeremiás siralmai 5:22 – „Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!”
Ez a vers közvetlen módon a siralmak könyvének fájdalmas hangján szól: Isten népe Istenhez beszél, és érezteti, hogy Isten haragja megérinti a gyásznak ezt a mély, felemelő feltevését. A vers megfogalmazása egyszerre könyörögő és realistán őszinte: még ha a megvetés és a harag jelen is van, a szó végén ott rejtőzik a remény, hogy Isten és az Ő irgalma felé fordulhatnak. A KAR fordításban így hangzik: „Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!”
Az eredeti történetkörnyezet és üzenet
A siralmak könyve Jeremiás gyászbeszédeinek gyűjteménye. Jeremiás a zsidó nép válaszait, szenvedését, kínszenvedését‑-a város lerombolásának emlékét‑-írja le. Ebben a fejezetben a költő a nép bűneinek következményeit látja: Isten megengedi, hogy a nép katasztrofálisan szenvedjen, hogy végül megismerje szívük elzártságát és Isten kegyelmének szükségességét. A vers 22‑ben a sorozatos harag és elhagyatottság valóságát ismerik el, ugyanakkor nyitva marad a kilátás: Isten irgalma nem zárult ki, hiszen Ő az, aki eldönti, hogyan fordulnak vissza a néphez.
A fő üzenet és a bibliai témák
A vers középpontjában az Isten iránti bizalmatlanság és a nép reménye található. A siralmakban gyakori erőteljes érzelem‑kifejezés közé tartozik: a bűn következményeként megnyilvánuló harag, a nép feletti szenvedés, és mégis a gyógyulás és megtérés későbbi reménye. A vers arra emlékeztet, hogy Isten haragja nem végleges állapot, hanem eszköz is lehet a nép megtérésére, ha a szív visszatér hozzá. A hangnem egyszerre bátor, őszinte és reménykedő: a gyermek Istenhez forduló szívének megtapasztalására kész.
Keresztreflexiók és kapcsolódó gondolatok
Keresztreferences és rövid magyarázatuk
1) Zsoltárok 51:3–4 – A mély bűnbánat és Isten előtt álló őszinte vallomás példája: a megtéréshez vezető alázat, amely visszavezethet Istenhez. E kapcsolódás hangsúlyozza, hogy a bűn felismerése és a bűnbocsánat iránti vágy együtt jár a kegyelemmel.
2) Jeremiás 3:22–23 – „Az Úr irgalma végtelen”; a remény forrása, hogy Isten kegyelme megújítja azokat, akik megfordulnak feléje. A siralmakban rejlő kétség ellenére ez a kötődés a megújulás záloga.
3) 2 Korinthus 4:7–9 – A szenvedés és a remény közti egyensúly: a hívő hitének belső tartóoszlopa Isten kegyelme, amely átsegít a nyomorúságon.
Gyekorlatias elgondolkodtató rész
Jézus követőjeként a szenvedésben is megérezhetjük Isten szeretetét. A Siralmak könyve emlékeztet: a végső kiút nem büntetésben, hanem Isten irgalmának megérkezésében rejlik. A személyes meggyőződésben is ébren tarthatjuk az alázatot és a könyörületes szívű imát mindennapi kívánságként.
Végső elmélkedés
Az 5:22‑es vers arra hív, hogy ne legyen végleges a káröröm vagy a kilátástalanság. Isten haragja ideiglenes állapot lehet a nép javára, hogy végül megtérjenek és újra élő legyen a kapcsolat Istennel. Kérjük Istent, hogy a harag feloldódjon kegyelemmé, és a remény fénye legyen az útmutató.