Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
3 Mózes 27:1 3 Mózes 27:2 3 Mózes 27:3 3 Mózes 27:4 3 Mózes 27:5 3 Mózes 27:6 3 Mózes 27:7 3 Mózes 27:8 3 Mózes 27:9 3 Mózes 27:10 3 Mózes 27:11 3 Mózes 27:12 3 Mózes 27:13 3 Mózes 27:14 3 Mózes 27:15 3 Mózes 27:16 3 Mózes 27:17 3 Mózes 27:18 3 Mózes 27:19 3 Mózes 27:20 3 Mózes 27:21 3 Mózes 27:22 3 Mózes 27:23 3 Mózes 27:24 3 Mózes 27:25 3 Mózes 27:26 3 Mózes 27:27 3 Mózes 27:28 3 Mózes 27:29 3 Mózes 27:30 3 Mózes 27:31 3 Mózes 27:32 3 Mózes 27:33 3 Mózes 27:34

3 Mózes 27:19 — A mező megváltásának áráról
Ez a vers a Szent Kaszánban előírt szent dolgok értékének tanítását folytatja: ha valaki meg akarja váltani azt a mezőt, amelyet odaszentelt, akkor megadja annak az értékét ötödével növelve, és maradjon az ő tulajdona. A törvény arra törekszik, hogy a szent dolgok maradandó tisztaságát és értékét jelképezetten is védje, miközben lehetővé teszi a tulajdonosok megoldását, ha valaki mégis vissza kívánja szerezni az áldozati helyet.
Verssor kontextusa a fejezetben
A fejezet a szent dolgokra vonatkozó árak és eljárások sorát adja meg: hogyan értékelik az egyes áldozati területeket, és milyen módon lehet azokat áron felül visszakapni vagy megváltani. A határozott ár és a „ötöd rész” növelése közvetíti a szentséghez való ragaszkodást, miközben a gyakorlatban megnyugtató rugalmasságot is teremt a tulajdonosok számára.
Fő lelki tanulság
A vers közvetlen üzenete: a megszentelt dolog értéke nem csupán jogi rezerváció, hanem erkölcsi kötelék is. Az ár kifejezi, hogy a szentség nem elhanyagolható, még akkor sem, ha a tulajdonos visszaszerezné azt. Ugyanakkor a rendszer lehetővé teszi, hogy a kezdeményező megvásárolja az övéhez tartozó területet, megőrizve a közösség rendjét és Isten szentségének tiszteletét.
Összevetések más bibliai helyekkel
- A nép szent tulajdonyainak értékével kapcsolatban hasonló elvek jelennek meg a törvényekben, amelyek a szentséggel kapcsolatos kötelezettségek súlyát és a visszavásárlás lehetőségét hangsúlyozzák. Ez a megközelítés tükrözi a szentség értékének megőrzését a közösség életében.
- A nem szentté nyilvánított részekkel kapcsolatos értékek és visszavásárlási mechanizmusok párhuzamot mutatnak az orvosi és gazdasági megfontolások között, amelyek a közjó és a személyes felelősség közti egyensúlyt keresik.
- Más törvényekben előforduló megváltási mechanizmusokhoz hasonlóan itt is a tulajdonjog és a szentség közötti finom egyensúly jelenik meg: a közösség rendje és Isten szentségének védelme mellett lehetőség nyílik az egyén számára a visszaszerzésre (vagy a tulajdon áthozatalára).
Gyakorlati alkalmazás
Rövid összegzés
E darmozat a szentség és a tulajdon közötti kölcsönös felelősségről szól: a megváltás lehetőséget ad ugyan, de a föld és vagyontárgy szentsége maradjon érthetően tisztán értékjelző. Az ötödével növelt ár jelzi, hogy a szent dolgok értékét nem lehet könnyedén megbecsülni.
Kereszthivatkozások
- Szükség van az általános megközelítéshez a törvényekre, amelyek a szentség megőrzését hangsúlyozzák. Az újraértékelésnél figyelembe veszik a közösségi rendet és a tulajdonjogot.
- Elgondolkodható a szentség és a visszavásárlás kérdése a prófétai tanítások fényében, ahol Isten szentségének fontosságát hangsúlyozzák.
- A hit és kötelesség kapcsolatáról szóló példák is segítenek megérteni, hogyan lehet a közösség és az egyén viszonyát igazságosan egyensúlyban tartani.
A hagyományos értelmezés nyomán az idézett részletek a KAR-szöveg alapján kerültek összevetésre, és a fenti gondolatokat közvetlenül a szöveg kontextusához igazítottuk. Hasonló megközelítést képviselnek Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke kommentárjai a szentség és a megváltás közötti dinamikáról, érdemes figyelni, hogyan fogalmazzák meg a szentség értékét és a visszavásárlás lehetőségét a közösségi jogrendben.