Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 12:1 Lukács 12:2 Lukács 12:3 Lukács 12:4 Lukács 12:5 Lukács 12:6 Lukács 12:7 Lukács 12:8 Lukács 12:9 Lukács 12:10 Lukács 12:11 Lukács 12:12 Lukács 12:13 Lukács 12:14 Lukács 12:15 Lukács 12:16 Lukács 12:17 Lukács 12:18 Lukács 12:19 Lukács 12:20 Lukács 12:21 Lukács 12:22 Lukács 12:23 Lukács 12:24 Lukács 12:25 Lukács 12:26 Lukács 12:27 Lukács 12:28 Lukács 12:29 Lukács 12:30 Lukács 12:31 Lukács 12:32 Lukács 12:33 Lukács 12:34 Lukács 12:35 Lukács 12:36 Lukács 12:37 Lukács 12:38 Lukács 12:39 Lukács 12:40 Lukács 12:41 Lukács 12:42 Lukács 12:43 Lukács 12:44 Lukács 12:45 Lukács 12:46 Lukács 12:47 Lukács 12:48 Lukács 12:49 Lukács 12:50 Lukács 12:51 Lukács 12:52 Lukács 12:53 Lukács 12:54 Lukács 12:55 Lukács 12:56 Lukács 12:57 Lukács 12:58 Lukács 12:59



Áttekintés: Lukács 12:21 KAR
A Lukács 12. fejezetében Jézus a kapzsiság és az Isten-tisztelet közötti feszültséget világítja meg. A 12:21 azok közé a példázatok közé tartozik, amelyek a gazdagság önmagában vett fontosságáról szólnak: a férfi jó célra gyűjtöget, de szíve és reménye nincsen Istenben. A záró gondolat azt fejezi ki, hogy a boldogság és a biztonság nem a földön szerzett kincsekben van, hanem az Istennel való kapcsolatban, a krisztusi életmódban.
A vers kontextusa a fejezetben
A fejezet első felében Jézus int bennünket, hogy vigyázzunk a képmutató vallási személyekre, és hogy ne rettegjünk a világ szemrehányásaitól. A gazdagság és a földi gondoskodás kérdését is érinti, amikor megkérdezik tőle, mit tegyenek a kincseikkel. Jézus sürgeti, hogy legyenek felkészülve és bölcsen gondolkodóak, mert a földi kincs átjöhet, de a lélek sorsa örökké marad. A 12:21 – az egyik „példázati” példázat – hangsúlyozza, hogy a földi javak gyűjtése önmagában semmi értelme, ha az ember élete és hitélete nem Istenre támaszkodik.
A vers fő üzenete
A magvető alaptanítása szerint a valódi gazdagság nem a vagyon mennyiségében mérhető, hanem abban, kihez vonzódtak a szívünk örömei és higiéniája. A 12:21 hangsúlyozza a személyes könnyeit: aki kincset gyűjt magának, de nem Istenben gazdag, az a végén ürességgel és bizonytalansággal szembesül. A hívő embernél a benső értékek, az isteni igazság és a bibliai életmód felértékelése áll a középpontban.
Hivatkozott igei összefüggések
Gyakorlati alkalmazás
Az ígéretes anyagi siker mellett fontos, hogy szívünket és célkitűzéseinket Isten felé forgassuk. Nem tiltakozás a gazdagság ellen, hanem annak helyes értelmezése: amit kapunk, legyen szolgálat a krisztusi misszió és a közösség javára. Aki bölcsen bánik az erőforrásaival, az befogadó és gondoskodó ember marad, s nem engedi, hogy a kincsek elferdítsék hitét.
Rövid összegzés
A 12:21 arra figyelmeztet: a földi kincs gyűjtése önmagában nem biztosítja az élet igazi értelmét vagy isteni jóváhagyást. A valódi gazdagság az Istennel való gazdagodásban rejlik, amely elvisz bennünket a jövőbe mutató biztonság felé. Így éljünk úgy, hogy a szívünk Isten felé legyen központban, és a földi javak rendszere ne töltsön be mindent.
Kifejezetten idézett gondolatok
A megfogalmazás nyelvileg is utal arra, hogy „kincset takar magának” és „nem az Istenben gazdag” – ezt a formát hangsúlyozza a vers. A hagyományos kommentárok szerint ez a próbatétel kiemeli a hit és a vagyont összevető döntést: hol a szív mérlege?