Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 14:1 Lukács 14:2 Lukács 14:3 Lukács 14:4 Lukács 14:5 Lukács 14:6 Lukács 14:7 Lukács 14:8 Lukács 14:9 Lukács 14:10 Lukács 14:11 Lukács 14:12 Lukács 14:13 Lukács 14:14 Lukács 14:15 Lukács 14:16 Lukács 14:17 Lukács 14:18 Lukács 14:19 Lukács 14:20 Lukács 14:21 Lukács 14:22 Lukács 14:23 Lukács 14:24 Lukács 14:25 Lukács 14:26 Lukács 14:27 Lukács 14:28 Lukács 14:29 Lukács 14:30 Lukács 14:31 Lukács 14:32 Lukács 14:33 Lukács 14:34 Lukács 14:35



KAR Fordítás – Lukács 14:33
Ezenképen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.
Azonnali környezet
Mi ezt mondja Istenről és a hitről
Fontos szavak és képek
Kapcsolódó igehelyek
- Máté 16:24–26: Jézus hangsúlyozza: aki fel akarja venni a keresztet, tagadja meg magát, és követ engem; a lélek felülkerekedik a földi érdekeken. Kapcsolat: a követés teljes odaadása és az életmód megújulása.
- Lukács 9:23–24: „Ha valaki én utánam akart jönni, tagadja meg magát" – a lemondás középpontban van a hit útján. Kapcsolat: a nemzetközi és személyes érdekek alárendeltje a Krisztus-követésnek.
- 1 Korinthus 9:27: a tanítvány ápolja önmagát, hogy szabályozza szenvedélyeit és legyen példa a hit vesztődésében. Kapcsolat: a belső fegyelem és a példamutatás összefonódik a közösségi diakóniával.
naprakész alkalmazás
A mai követő számára ez a mondat nem visszás ítélet, hanem világos hívás: Krisztus-követéshez minden helyzetben az elsőbbséget kell adni. Gyakorlati lépések:
Összefoglalva: Lukács 14:33 radikálisan világítja meg, hogy a Krisztus-követés nem csupán hitvallás, hanem teljes odaszánás, amelynek keretében a hívő hajlandó felülvizsgálni és szükség szerint elengedni mindent, ami az útját elhúzhatná Krisztus felé. A hit ebben a tekintetben elsősorban nem érzelmi megerősítés, hanem életmód és döntés.
Megjegyzés a hagyományos értelmezésből: Matthew Henry és Albert Barnes fennálló megfigyelései arról adnak mintát, hogy a tanítványi hivatás szívét és kezét egyaránt követeli: teljes odaszánás nélkül nincs igazi közösség Krisztussal. Adam Clarke kiemeli, hogy ez a mondat a földi javaihoz való ragaszkodás buktatóit bizonyítja, és a mennyei teljesítésre való felszólítás.