Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 12:1 Példabeszédek 12:2 Példabeszédek 12:3 Példabeszédek 12:4 Példabeszédek 12:5 Példabeszédek 12:6 Példabeszédek 12:7 Példabeszédek 12:8 Példabeszédek 12:9 Példabeszédek 12:10 Példabeszédek 12:11 Példabeszédek 12:12 Példabeszédek 12:13 Példabeszédek 12:14 Példabeszédek 12:15 Példabeszédek 12:16 Példabeszédek 12:17 Példabeszédek 12:18 Példabeszédek 12:19 Példabeszédek 12:20 Példabeszédek 12:21 Példabeszédek 12:22 Példabeszédek 12:23 Példabeszédek 12:24 Példabeszédek 12:25 Példabeszédek 12:26 Példabeszédek 12:27 Példabeszédek 12:28



Példabeszédek 12:10 – KAR fordítás alapján
Fő interpretatív pont: A jó gazda és a jó ember azonosul a földjével és test szerinti ellátásával; a hódítók és hiábavalózó kísértések elfordulása pedig a bolondság jele. A szöveg azt mutatja, hogy az emberség helyes viszonya a teremtményhez és a felelősség, amelyet Isten adományozott, meghatározza az ember életének minőségét és a közösségbe való hozzájárulását.
I. Irodalmi-kontextus
A Példabeszédek költői-racionális prózája a bölcsesség gyakorlati útmutatásaiban ezt az alapelvet tárja elénk: a gondolkodó és gondos ember megelégszik a földje eledelével, azaz a munka gyümölcsével és a családi, közösségi rend stabilitásával. A vers a hírnév vagy a hiábavaló szenvedélyek helyett a mindennapi megfontoltság értékét hangsúlyozza. A műfajban gyakori a képi beszéd: a föld és a gondoskodó gazdálkodás _tapasztalat_ és _bölcsesség_ jelképe.
II. Teológiai jelentőség
A mondat megmutatja Isten rendjét, miszerint a felelősség és a megfontoltság jó szolgálatot tesz az embernek. Aki „míveli az ő földét”, az Isten ajándékát és a jogtiszta munkát becsüli, s ezzel Isten előtt jó állapotban marad. A „követ hiábavalókat” pedig olyan életet jelöl, amely a könnyen megragadható látszatra és a hamis értékekre alapul; ezt a szemléletet a bűnösséggel és a hirtelen felindulásokkal társítja. A Bölcsesség Isten féléséből fakadó megfontoltságra hív.
III. Keresztmetszetek a Szentírásban
Részben ezek a kapcsolatok a mindennapi hívásra és a kultúra közösségi formálására mutatnak rá: a bölcs ember nem csak saját boldogságát keresi, hanem a közösség javára dolgozik.
IV. Megfontolandó kérdések
V. Rövid összefoglaló
A 12. fejezet ezen versét úgy kell olvasni, mint a bölcsesség gyakorlati etikáját: a jól gondozott föld képviseli a rendet és a tartósságot, míg a hiábavaló követése a hitelesség és felelősség hiányát mutatja. A bölcs ember élete tehát nem csupán személyes jólétről szól, hanem Isten rendjébe illeszkedő közösségi szolgálatról is.
Kereszt-reflexiók röviden
– 1 Mózes 2:15: a kert gondozásának felelőssége maternáriumnak tekinthető. Megoldás: dolgozni és őrizni.
– Zsoltárok 37:3–5: megnyugvás Istenben, miközben törekvésünk igaz, és nem hiábavaló. Megoldás: hagyatkozni az Úrra.
– Példabeszédek 16:3: te teljesíted terveidet, ha az Úrnak adjad az utad.
Megállapítás: A föld és a munka iránti felelősség nem csak anyagi stabilitást ad, hanem Istenhez vezető bölcsességet és etikai alapot a közösség javára.