Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásBírák 21:12 Az igevers magyarázata
Bírák 21:12 Az igevers jelentése és magyarázata
Találának pedig a Jábes-Gileád lakói között négyszáz szûz leányt, a kik [még] nem ismertek férfiút férfival való hálással, és elvitték õket a táborba Silóba, mely vala a Kanaán földén.
Bírák 21:12 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Bírák 21:12 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
Józsué 18:1 (KAR) »
Izráel fiainak egész gyülekezete pedig összegyülekezék Silóban és oda helyhezteték a gyülekezetnek sátorát, minekutána meghódola elõttök a föld.
Bírák 20:18 (KAR) »
Ekkor felkeltek, és felmentek Béthelbe, és megkérdék az Istent, és mondának az Izráel fiai: Ki menjen fel elõször közülünk a Benjámin fiai ellen hadakozni? És monda az Úr: Júda elõször.
Bírák 20:23 (KAR) »
És felmenének az Izráel fiai, és [ott] sírtak, az Úr elõtt egész estig, és megkérdezték az Urat, mondván: Vajjon elmenjek-é még harczolni az én atyámfiának, Benjáminnak fiai ellen? Az Úr pedig monda: Menjetek fel ellene!
Fő interpretatív mozzanat
Bírák 21:12 a Háború után maradt vesztő és elrabolt nőkkel kapcsolatos krízisre világít rá: Izráel nemzetének egy belső válsága tárul kiSilóban. A fejedelemségek közötti összetett viszonyok és az egymástól elválasztó csoportok közötti, különleges, háború utáni intézkedések felkavaró valósága jelenik meg: hogyan lehet megoldani a vérfertőző embersorsokat, miközben a közösség védelmére törekednek. A szöveg egyenes következményeket sejtet: Isten népének kilátásai, a jog és az emberiesség közötti feszültségek, és a közösség megbomlott erkölcsi rendje. A vers rövidsége ellenére fedi a történet nyomasztó dimenzióját: a háború utáni közösségi döntések súlya és a tanulság, hogy Isten népe nem lehet semmilyen céllal sem felmentve a méltányosság és az emberi méltóság védelme alól.
I. Irodalmi környezet és előzmények
A történet a Bírák könyvének háború utáni periódusában játszódik, amikor Izráel ismét a jogilag megvalósítandó rend felé hajol. A Jábes-Gileád lakói által elrabolt négyszáz leány a korabeli keleti és izraeli szokások ütközőpontját mutatja: a közösség túléléséért kötött döntések és az egyéni emberi sorsok közötti feszült egyensúly megkérdőjelezi a teljes igazságosságot. A cselekvés elbeszélése nem adja meg a kérdésekre a válaszokat, inkább felhívja a figyelmet a következmények súlyára és a megváltás szükségességére.
II. Teológiai jelentőség
Az esemény rávilágít arra, hogy Isten népe csak akkor maradhat hű Istenhez, ha kiáll az embertársai méltósága mellett. A leányok elrablása gyorsan felveti a kérdést: hogyan lehet összhangba hozni a vallási jellegű ígéretet a közösség szükségleteivel és igazságával? A szöveg emlékeztet arra, hogy az egyetemes igazságoság és szeretet alapja a törvény és a prófétai tanítások szerint nyilvánul meg, még ha a politikai-történelmi körülmények nyomása erőszakosan is ezt próbálja megkérdőjelezni.
III. Szinopszis kapcsolatok a Szentírásban
- A Szuverén Isten hűségéről szóló ígéret kontextusa: az elhurcolt leányok története is, mint a közösség hibáinak következménye, rámutat a kegyelem és a megbánás szükségére.
- Tárgyi összefüggés a jogi és vallási rendek között: a nép küldetésének megőrzése mellett felmerül a méltóság és a kényszerítő döntések közti feszültség.
- Az isteni gondviselés és emberi felelősség kapcsolata: a Bibliában gyakran találkozunk olyan helyekkel, ahol a győzelem és a veszteség eseményei együtt mutatják be Isten szándékának átengedését és az emberi cselekvés korlátait.
IV. Kérdések a gondolkodáshoz
V. Rövid összegzés
A szöveg nem ad egyszerű válaszokat, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a közösség válságai közben Isten hűségéhez való ragaszkodás és az emberi arc méltóságának védelme összetett és gyakran felforgató feladat. A tanítás lényege: a választottak felelőssége nem csupán a célok elérése, hanem az eszközök tisztasága is.
Idézett megjegyzés és források
E tekintetben a történet megfelelteti a hagyományos kommentár-szövegeket, melyek körbejárják a jog- és kegyelem kérdését. Adam Clarke és Albert Barnes gondolatai kiemelik a próbatétel és a bibliai közösség felelősségének arányait, Matthew Henry pedig hangsúlyozza a gyülekezeti morált és a nemzetközi összefüggéseket.
Rövid kattintás a szövetszerkesztőkhöz: a Dávid-korban és későbbi példázatokban ezek a dilemmák újra megjelennek, amikor a gyülekezet a jog és irgalom között kénytelen dönteni.