Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 10:1 Lukács 10:2 Lukács 10:3 Lukács 10:4 Lukács 10:5 Lukács 10:6 Lukács 10:7 Lukács 10:8 Lukács 10:9 Lukács 10:10 Lukács 10:11 Lukács 10:12 Lukács 10:13 Lukács 10:14 Lukács 10:15 Lukács 10:16 Lukács 10:17 Lukács 10:18 Lukács 10:19 Lukács 10:20 Lukács 10:21 Lukács 10:22 Lukács 10:23 Lukács 10:24 Lukács 10:25 Lukács 10:26 Lukács 10:27 Lukács 10:28 Lukács 10:29 Lukács 10:30 Lukács 10:31 Lukács 10:32 Lukács 10:33 Lukács 10:34 Lukács 10:35 Lukács 10:36 Lukács 10:37 Lukács 10:38 Lukács 10:39 Lukács 10:40 Lukács 10:41 Lukács 10:42



Lukács 10:29 — Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?
A vers közvetlen értelme
Jézus kérdésre adott válasza közben egy álarc alatti önigazolás tárul fel: a törvényből akar igazságot faragni, és ezzel elfelejteni a felebaráti kötelességet. A tolvajjal vagy kérdezővel szemben a „ki az én felebarátom?” kérdés a szeretet gyakorlati dimenziójára irányítja a figyelmet, nem pedig a szó szerinti definíciókra.
Kontekstus és hátter
Lukács 10-ben Jézus a jószamárvölgyi példázattal és a “mi tesszük a parancsokat?”-kérdésekre adott válaszokkal foglalkozik. A jövevények között pedig a szoros tartományon belüli idegenség és a vallási fegyelem ellentéte bontakozik ki. Az idézett mondat akkor hangzik el, amikor a törvénybuzgói jogi érvrendszer szerint igyekezik igazolni magát: ki az én felebarátom? A válasz Részvénytétel és gyakorlat által válik érthetővé, nem csak elvont elméletek által.
Interpretációs megfigyelések
- Jézus figyelmeztet az általánosításokra: a felebarátság nem csupán rokonság vagy vallási identitás kérdése, hanem konkrét cselekvés. “Felebarátom” tehát az, akivel jót tehetek, akár idegen is lehet.
- A kérdés felől szóló türelmes válasz módjára mutat rá: a törvényes kérdések gyakran elterelhetik a szeretet igazi célját. Jézus a hitoktatás helyett az együttérzés megélését helyezi előtérbe.
- A példázatok és példabeszédek fényében a felebaráti szeretet konkrét tettekben mérik meg magukat, nem puszta szavakban.
Rövid tematikus összefoglaló
Keresztutalások és magyarázatok
- Jn 13,34–35: tanúsítja, hogy a szeretet az új parancs elve, és ez a tanítványokra vonatkozik. A felebarát szeretete a tanítványi identitás kifejezése.
- Róm 13,9–10: a szeretet betöltése adja meg a törvény teljességét, így a “ki a felebarátom?” kérdés gyakorlati válaszokat követel.
- Gal 5,14: a törvény összegzése a szeretet által történik, így a felebaráti szeretet nem menekül a törvény alól, hanem azt betölti.
Közvetlen gyakorlati üzenet
A felebaráti szeretet nem problémák elemzésével kezdődik, hanem konkrét szeretet-tettekkel: együttérzéssel, segítséggel és tisztelettel mindenkivel, különösen a kiszolgáltatottakkal szemben. A nyitott szív és a készség, hogy a másik szükségét felismerjük, a hit megvallásának és megélésének módja.
A szöveg egybefogó üzenete
A kérdésre adott Jézus válasza a szeretet gyakorlati megvalósításának fontosságára mutat rá: a felebarátunk meghatározása nem külfüggő, hanem cselekvés-függő. A hit igazolása tehát a felebaráti tettekben rejlik.
Hivatkozások rövid magyarázata
Matthew Henry említésre méltó megállapítása: a törvény megértése és a szeretet gyakorlása elválaszthatatlanok. Albert Barnes hangsúlyozza, hogy a felebaráti szeretet a mindennapi kötelezettségekben nyilvánul meg. Adam Clarke pedig rámutat, hogy a kérdés felszabadítja a valódi felelősséget: mindenki felebarát, akinek szüksége van rá.
Záró lelki elgondolás
Alkalmazzuk: keressük meg minden nap a lehetőséget, hogy egy szenvedő felebarátnak, akár idegennek is, segítsünk — nem szétválasztva a vallási címkéket, hanem a közös emberi szükség alapján.