Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Máté 18:1 Máté 18:2 Máté 18:3 Máté 18:4 Máté 18:5 Máté 18:6 Máté 18:7 Máté 18:8 Máté 18:9 Máté 18:10 Máté 18:11 Máté 18:12 Máté 18:13 Máté 18:14 Máté 18:15 Máté 18:16 Máté 18:17 Máté 18:18 Máté 18:19 Máté 18:20 Máté 18:21 Máté 18:22 Máté 18:23 Máté 18:24 Máté 18:25 Máté 18:26 Máté 18:27 Máté 18:28 Máté 18:29 Máté 18:30 Máté 18:31 Máté 18:32 Máté 18:33 Máté 18:34 Máté 18:35



KAR fordítású Máté 18:23 – Az égadta országa hasonlatos egy királyhoz
Az igehely az isteni igazság és bőkezű megbocsátás mély összefüggését tárja fel. Jézus a mennyei országról szóló tanítást egy példázattal illusztrálja: a megbocsátás és a számvetés közötti viszonyt világítja meg. A történet vezérmotívuma a királyhoz példázott szolgák kötelezettségeinek és a felelősség következményeinek bemutatása.
Mi tördökhöz vezet a szöveg – Isten és a hit felfogása
Isten országa olyan, mint egy király, aki számokat vet a szolgáival, vagyis felelősséget ad az emberek kezébe. Isten minden értéket és adományt mérlegel, s mindenki elszámol vele. A példázat első hangvétele a mennyei uralom igazságos mértéke: Isten mindenkire számon kéri tetteit, és a felelősség súlya előre megállapított kötelességeket ró minden hívőre. Ugyanakkor Jézus hangsúlyozza a bocsánat és a kegyelem esztendejét is: a hitben megkeresztelt bűnösök számára is adatik megbocsátás, ha készek vagyunk megbocsátani másoknak.
A fontos szavak és képek tisztázása
„számot akar vala vetni” – a példázat gazdasági nyelvet használ, ahol a tartozás és a visszafizethetőség kifejezi az emberi adósságot Isten felé. A szolgától vett követelés jelképezi a bűnös állapotot, amelyből csak Isten kegyelme által lehet kiengesztelődés. A „király” képe Isten uralmát, a méltányosságot és a kegyelmet egyesíti: aki Isten előtt felel, annak vagyona és bűnei is számítás alá esnek. A példázatban a képtelenség hiányzik: az együttérzés és a bocsánat lehetősége mindig megvan, még a legsúlyosabb tartozások esetén is.
Kapcsolódó igehelyek és rövid összefüggések
Az összekötő gondolat mindhárom helyen az, hogy Istenhez viszonyulva a megbocsátás egy aktus, amelyet tőlünk is visszakívánnak tőlünk. A szeretet adóssága iránti hűség és készség által mutatkozik meg a hívő életének lényege.
Idősebb szerzők hangja – rövid, célirányos áttekintés
Matthew Henry elbeszélése szerint ez a példázat nemcsak Isten kegyelméről szól, hanem a testvéri megbocsátás kötelességéről is. Albert Barnes hangsúlyozza, hogy Isten jogi és morális igazsága egyaránt érvényes, és a szolgáló addigi adósságai a kegyelem által váltak ismét fizethetővé. Adam Clarke pedig rámutat, hogy a példázat célja a bűnös emberi szív hódolatának helyreállítása: a megbocsátás nem tét nélkül való, hanem a hit visszacsatolása és a testvéri szeretet kifejezése.
Gyakorlati alkalmazás a mai napra
- Tanuljunk a megbocsátás példájából: a mennyei Király folyamatosan kész megbocsátani, ha mi is készek vagyunk elengedni vétkeit embertársainknak. - Legyünk felelősségtudatosak Isten előtt: tartsuk szem előtt, hogy tartozásaink és adósságaink mennyire érintik hitünk szilárdságát. - Közösségben élő keresztyénként keressük a megbocsátás gyakorlati útját: konfliktusokat a szeretet és a kegyelem eszközeivel rendezni.
Összegzés
A példázat a mennyei országról azt hirdeti, hogy Isten igazsága és kegyelme összetartozik: ő pontos számvetést tart, miközben kész megbocsátani. A gyakorlati üzenet az, hogy a hívő életében a tartozások rendezése és a másik iránti megbocsátás legyen a mindennapok mozgatórugója. Jézus ezt a képet használja, hogy felélessze a közösségben élők szeretetét, és hogy az isteni kegyelem gyümölcsei legyenek a mindennapokban.