Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Apostolok 1 Apostolok 2 Apostolok 3 Apostolok 4 Apostolok 5 Apostolok 6 Apostolok 7 Apostolok 8 Apostolok 9 Apostolok 10 Apostolok 11 Apostolok 12 Apostolok 13 Apostolok 14 Apostolok 15 Apostolok 16 Apostolok 17 Apostolok 18 Apostolok 19 Apostolok 20 Apostolok 21 Apostolok 22 Apostolok 23 Apostolok 24 Apostolok 25 Apostolok 26 Apostolok 27 Apostolok 28Verse
Apostolok 2:1 Apostolok 2:2 Apostolok 2:3 Apostolok 2:4 Apostolok 2:5 Apostolok 2:6 Apostolok 2:7 Apostolok 2:8 Apostolok 2:9 Apostolok 2:10 Apostolok 2:11 Apostolok 2:12 Apostolok 2:13 Apostolok 2:14 Apostolok 2:15 Apostolok 2:16 Apostolok 2:17 Apostolok 2:18 Apostolok 2:19 Apostolok 2:20 Apostolok 2:21 Apostolok 2:22 Apostolok 2:23 Apostolok 2:24 Apostolok 2:25 Apostolok 2:26 Apostolok 2:27 Apostolok 2:28 Apostolok 2:29 Apostolok 2:30 Apostolok 2:31 Apostolok 2:32 Apostolok 2:33 Apostolok 2:34 Apostolok 2:35 Apostolok 2:36 Apostolok 2:37 Apostolok 2:38 Apostolok 2:39 Apostolok 2:40 Apostolok 2:41 Apostolok 2:42 Apostolok 2:43 Apostolok 2:44 Apostolok 2:45 Apostolok 2:46 Apostolok 2:47
Aposztolók Cselekedetei 2:32 (KAR) – Jelentés
Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.
A Bibliai szöveg a Pünkösd utáni első számvetést adja a názáreti Jézus feltámadásáról. Péter beszédében kiemeli, hogy Isten hatalmas tettre ítélte Jézust: Isten feltámasztotta, és a tanúk mindannyian ennek a valóságnak a tanúi. A mondat a feltámadás történeti ténnyé teszi Jézust mint egyetlen Megváltót, akiben az üdvösség megtalálható. A kezdeti közösség számára ez a hit alapja és tanúságtételük motivációja.
Matthew Henry szerint ez a kijelentés hangsúlyozza, hogy a feltámadás nem csupán esemény, hanem Isten uralmának megnyilvánulása, amely összeköt a hívőkkel az apostol- és tanúidőkkel. Barnes rámutat a tanúzás felelősségére: a hiteles tanúskodás a keresztyén közösség életének középpontja. Clarke pedig erős hangsúlyt fektet arra, hogy a tanúknak személyes tapasztalatuk legyen, és ezt megosszák a világgal. Egy harmadik, közismert kommentátor-jellegű megjegyzés szerint a feltámadás bizonyítéka az volt, hogy a tanúknak nemcsak látomásuk volt, hanem megrendítő életteljes bizonyságot tettek Isten csodáiról. Említésre kerülhet: “Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten” – idézett értelmezésben mind a hit, mind a bizonyság összhangban áll a Szentlélek munkájával az egyház életében. (Megjegyzés: John Wesleyi gyökerű vagy hasonló public domain-kommentárok részletei mind rövid idézetként megemlíthetők, de itt csak rövid, releváns összegzést adunk a már idézett szerzők hangneméből.)
Fontos rövid idézetek (ha rendelkezésre állnak): Matthew Henry: „Feltámasztotta az Isten” – Isten erejének közvetlen műve; Albert Barnes és Adam Clarke nyelvezete hasonlóan hangsúlyozza a tanúskodás szerepét és a történelmi tények bizonyítékaként való rávilágítást.
A tanítványok megalapozott bizonyságtétele ma is útmutató: a hit nem csupán magasztos hitvallás, hanem élő élet, amely a feltámadás hatalmát élő módon tükrözi. Célszerű elgondolkodni azon, hogyan lehet hitelesen, bizonyságot tevő módon élni az Isten szeretetét és megváltó igéjét a hétköznapokban.
Összegzés
Ez a mondat összeköti Jézust az Istentől adott megváltással és a közösség feladatával: tanúskodni a feltámadásról közösségben és magánéletben egyaránt. A KEZDET egyik alappillére, hogy hitünk alátámasztott történeti valóság legyen, amely irányt mutat a hívők életében