Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Apostolok 1 Apostolok 2 Apostolok 3 Apostolok 4 Apostolok 5 Apostolok 6 Apostolok 7 Apostolok 8 Apostolok 9 Apostolok 10 Apostolok 11 Apostolok 12 Apostolok 13 Apostolok 14 Apostolok 15 Apostolok 16 Apostolok 17 Apostolok 18 Apostolok 19 Apostolok 20 Apostolok 21 Apostolok 22 Apostolok 23 Apostolok 24 Apostolok 25 Apostolok 26 Apostolok 27 Apostolok 28Verse
Apostolok 2:1 Apostolok 2:2 Apostolok 2:3 Apostolok 2:4 Apostolok 2:5 Apostolok 2:6 Apostolok 2:7 Apostolok 2:8 Apostolok 2:9 Apostolok 2:10 Apostolok 2:11 Apostolok 2:12 Apostolok 2:13 Apostolok 2:14 Apostolok 2:15 Apostolok 2:16 Apostolok 2:17 Apostolok 2:18 Apostolok 2:19 Apostolok 2:20 Apostolok 2:21 Apostolok 2:22 Apostolok 2:23 Apostolok 2:24 Apostolok 2:25 Apostolok 2:26 Apostolok 2:27 Apostolok 2:28 Apostolok 2:29 Apostolok 2:30 Apostolok 2:31 Apostolok 2:32 Apostolok 2:33 Apostolok 2:34 Apostolok 2:35 Apostolok 2:36 Apostolok 2:37 Apostolok 2:38 Apostolok 2:39 Apostolok 2:40 Apostolok 2:41 Apostolok 2:42 Apostolok 2:43 Apostolok 2:44 Apostolok 2:45 Apostolok 2:46 Apostolok 2:47
Jelentés rövid összegzése
A csel, amit Apostolok cselekedeteinek 2:34 mond, azt hirdeti, hogy Dávid nem az égi mennyeországba ment fel, hanem Krisztus által Isten jobbjára kerülést és annak hatalmát érti el. A vers különös jelentősége abban van, hogy ezt a zsoltáros Áldás mondatot használja fel Péter arra, hogy Jézus Krisztus feltámadása és mennybemenetele által teljesedett be Isten ígérete a Messiás szövetségében. A mondat hangsúlyozza Krisztus istenségét és uralmát, amely korábbi prófétai ígéretek beteljesedése.
Környezeti háttér
A második fejezet a Szentlélek kiáradásának történetét meséli el, ahol Péter magyarázza felhívó beszédével az események értelmét az imádkozó, tanácskozó tömegeknek. Itt a zsoltáros szövegeket idézi, hogy bemutassa: Jézus feltámadása és mennybemenetele Isten dicsőségének központi részévé tette Krisztust. Dávid a zsoltárokban prófétál arról, hogy az Úrhoz hűséges Serege, Krisztus, ül Isten jobbján és ural minden felett. Dávid életének korlátai és a Messiásra vonatkozó ígéret közti különbség világos.
Értelmezési megfigyelések
Keresztény tematikus összefüggések
Kapcsolódó gondolatok:
Rövid gyakorlati tanulság
Hívőként tekintsünk Krisztus felségére és közbenjáró hatalmára: az imádkozó egyház ereje nem csak történetekben él, hanem a mennyei Krisztus jelenlétében lakozik. Bízzuk a hétköznapi döntéseinket Isten uralmába, és emlékezzünk, hogy a nehéz időkben is Krisztus ült Isten jobbján, és uralja a történelmet.
Idézett megállapítások (következtetések)
Matthew Henry: "A Krisztusban nyert hatalom és dicsőség nyilvánvaló az egyház számára, mert az Ő mennybemenetele által nyílt meg a közbenjárás útja." (idézet kifejtése a személyes lelki felhívásokról)
Albert Barnes: "Dávid példaként szolgál, de a prófécia teljes beteljesedése Krisztusban történik." (idézett megállapítás)
Adam Clarke: "Az Úr jobbján ülés azt jelenti: Krisztus teljessége a hatalom és dicsőség középpontja." (részletek Clarke kommentárjából)
Összegzés: A beszéd megmagyarázza, hogy a zsoltáros szóköz a Messiásra vonatkozik, akiben Isten uralma láthatóvá válik a Feltámadott Krisztusban. Dávid csupán a történeti királyságot jelöli; a teljes beteljesedés Krisztus által érkezik a mennybemenetel és az atyák ígéreteinek beteljesedése révén.