5 Mózes 15:17 (KAR) – Az árat és a szolgai elhatározás jelképe

– A törvénykönyv közepette ez a vers a rabszolgák kezeléséről és a szolgaság tisztázásáról szól. Itt arról van szó, hogy a szabad ember hogyan igazíthatja jogi és szociális kötelezettségeit, ha egy szolgáló leányt szerzett, és miként lehet ezt méltóan, ám olyan módon végrehajtani, hogy a szolgálat megmaradjon és tiszteletben legyen tartva.

A szöveg közvetlen jelentése

A szöveg úgy mondja ki: vedd az árat, fúrd a fülébe és az ajtóba; és legyen szolgáddá mindvégig; így cselekedjél szolgálóleányoddal is. Magyarul ezt úgy érthetjük, hogy a váltság vagy ár megfizetése után a férfi elismeri a szolgáltatást, és a szolgáló továbbra is a ház tulajdonába tartozik, de a társadalmi és jogi keretek között, amely elsődlegesen a családi egység stabilitását szolgálja.

– A szöveg hangsúlyozza, hogy a társadalmi rendet és a családi kötelezettséget Isten rendelte, hogy a rabszolgáltatás ne legyen kegyetlen vagy embertelen, hanem jogi keretben igazságos legyen. A “végleges” státusz itt nem a dehumanizálás, hanem a felek közötti kötelezettség megszilárdításának és a családi összetartás védelmének a módja.

Fontos szavak és képek

• Árat venni – a szolgálatért vagyontérítés, amely jogi gesztus és szerződéses elismerés.
• Fúrd a fülébe és az ajtóba – privát és nyilvános gesztusok egyaránt jelzik a kötelezettség lezárását a közösség előtt.
• Szolgáddá mindvégig – állandó kapcsolat a családban, ahol a szolgáló kötelességeinek teljesítése mellett védelem és gondoskodás jár.

Kapcsolódó gondolatok a bibliordozóból

Montázs-szerűen három közismert szerzői hangolásból születtek meg a bölcsességek:

• a kiválasztás és kötelezettség kölcsönhatását hangsúlyozza; a szolgáló leányra irányuló jognak nem kizsákmányoló, hanem rendező szerepe van.
• az ár megfizetésének jogi és morális tartalma jól tükrözi a tulajdonjog és felelősség kapcsolatát.
• a szöveg a társadalmi rend fenntartását szolgálja, de a kegyelem és igazságos kezelés figyelése alapján.