Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJób 27:21 Az igevers magyarázata
Jób 27:21 Az igevers jelentése és magyarázata
Felkapja õt a keleti szél és elviszi, elragadja õt helyérõl.
Jób 27:21 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Jób 27:21 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
2 Mózes 9:23 (KAR) »
Kinyujtá azért Mózes az õ vesszejét az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta és jégesõt, és tûz szálla le a földre, és jégesõt bocsáta az Úr Égyiptom földére.
Jób 21:18 (KAR) »
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Jób 27:21 – A keleti szél felkapja és elviszi
Az ige e versében Jób beszédének konkrét helyzetére utal: miközben Jób szavával a saját szenvedése és igazságkeresése közepette érkezik megint a gondolat, hogy Isten helyeztette útjára a sorsát. A vers önmagában kevés, de a könyv egészében az isteni hatalom és az emberi önbecsapás ellentéteinek tálalását adja: Isten döntése és a természet erői között zajlik az emberek élete.
A szövegben megmutatkozó isteni és hitbeli üzenet
Jób megállapítása nem menekülés vagy védekezés, hanem a teremtő erő és a rend felismerése. A keleti szél felkapja az illetőt, és elviszi helyéről – ez úgy hangzik, mint egy természeti jel, amely megmutatja Isten uralmát a megfizethetetlen sorsok felett. A vers a szenvedésben lévő ember számára emlékeztet arra, hogy Isten nem hagyja figyelmen kívül a teremtményét: még a szél és az elemek hangja is szolgálja a mennyei akaratot.
Fontos szavak és képek tisztázása
Kapcsolódó igehelyek
• Jób 1:21 – “Azt mondta: Atyám, az Úr adta, az Úr vette el; legyen álnék az Úr neve.” (kapcsolati példázat az isteni szuverenitás elfogadásáról)
• Jób 38–41 – Isten beszéde a teremtés hatalmáról és adamant felhívásáról, hogy megértse az ember a teremtés korlátait
• Péld 16:1–9 – Istennek megfontoltsága és a szív terveinek elszámolása
Gyakorlati értelmezés a XXI. századi olvasó számára
– Isten szuverenitása akkor is nyilvánvaló, amikor a szenvedés váratlanul érkezik; a hívő feladata nem a vád, hanem a hit és a remény fenntartása. A természeti jelképek – a keleti szél – figyelmeztetnek bennünket, hogy minden erő és esemény Istentől indul, és célja lehet a megtisztítás vagy a megerősítés.
Összefoglaló kép: Jób 27:21 a szuverenitás és a szenvedés közti nyugalomra törekszik; a keleti szél nem véletlen, hanem Isten rendelésének eszköze, amely megmutatja az ember véges határait és Isten hatalmát.
Típusos megjegyzés (idézetek, ahol releváns): Matthew Henry és Adam Clarke szövegei a teremtő akaratának megnyilvánulásáról erős hangsúlyt adnak a szenvedés értelmezéséhez, míg Albert Barnes a szuverenitás és a hitéleti alkalmazás közti egyensúlyt ragadja meg.