Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Jeremiás siralmai 3:1 Jeremiás siralmai 3:2 Jeremiás siralmai 3:3 Jeremiás siralmai 3:4 Jeremiás siralmai 3:5 Jeremiás siralmai 3:6 Jeremiás siralmai 3:7 Jeremiás siralmai 3:8 Jeremiás siralmai 3:9 Jeremiás siralmai 3:10 Jeremiás siralmai 3:11 Jeremiás siralmai 3:12 Jeremiás siralmai 3:13 Jeremiás siralmai 3:14 Jeremiás siralmai 3:15 Jeremiás siralmai 3:16 Jeremiás siralmai 3:17 Jeremiás siralmai 3:18 Jeremiás siralmai 3:19 Jeremiás siralmai 3:20 Jeremiás siralmai 3:21 Jeremiás siralmai 3:22 Jeremiás siralmai 3:23 Jeremiás siralmai 3:24 Jeremiás siralmai 3:25 Jeremiás siralmai 3:26 Jeremiás siralmai 3:27 Jeremiás siralmai 3:28 Jeremiás siralmai 3:29 Jeremiás siralmai 3:30 Jeremiás siralmai 3:31 Jeremiás siralmai 3:32 Jeremiás siralmai 3:33 Jeremiás siralmai 3:34 Jeremiás siralmai 3:35 Jeremiás siralmai 3:36 Jeremiás siralmai 3:37 Jeremiás siralmai 3:38 Jeremiás siralmai 3:39 Jeremiás siralmai 3:40 Jeremiás siralmai 3:41 Jeremiás siralmai 3:42 Jeremiás siralmai 3:43 Jeremiás siralmai 3:44 Jeremiás siralmai 3:45 Jeremiás siralmai 3:46 Jeremiás siralmai 3:47 Jeremiás siralmai 3:48 Jeremiás siralmai 3:49 Jeremiás siralmai 3:50 Jeremiás siralmai 3:51 Jeremiás siralmai 3:52 Jeremiás siralmai 3:53 Jeremiás siralmai 3:54 Jeremiás siralmai 3:55 Jeremiás siralmai 3:56 Jeremiás siralmai 3:57 Jeremiás siralmai 3:58 Jeremiás siralmai 3:59 Jeremiás siralmai 3:60 Jeremiás siralmai 3:61 Jeremiás siralmai 3:62 Jeremiás siralmai 3:63 Jeremiás siralmai 3:64 Jeremiás siralmai 3:65 Jeremiás siralmai 3:66
Jeremiás siralmai 3:17 — „És kizártad lelkem a békességbõl; elfeledkeztem a jóról.”
Jeremiás siralmai középső szakaszában a próféta belső küzdelmét, sőt még belső kiáltását olvassuk. A 3. fejezetben különösen a remény és az Istenhez való odafordulás vágya mutatkozik meg a fájdalom és a kiválasztottság érzésével szemben. A 17. versben Jeremiás úgy érzi, mintha a belső nyugalom kitörlődött volna, és a jóra való emlékezés elomlott. Ezzel a verssel megismerjük a próféta hitének mély hullámait: az ember végső kiindulópontja nem a körülmények, hanem Isten kegyelmének és hűségének tapasztalata lehet.
A vers kontextusa
A jeremiási könyv ezen része az elfáradás és a reményvesztettség hangjait tartalmazza. Jeremiás először a szenvedések tényeivel szembesül, majd a felismeréssel, hogy az emberi elégedetlenség és a belső nyugtalanság mennyire összekapcsolódik a bűnös állapottal. A 17. vers ezt a belső rendezgetést mutatja: a lelki béke hiánya, a jóról való elfeledés érzetét kelti benne, amelyet később a reménység és az Isten iránti bizalom felvált.
Fő tanulság
A fő üzenet: a belső béke nem függ csupán a külső körülményektől, hanem attól, hogyan fordulunk vissza Istenhez. A kiengesztelődés és az Istenhez való hűség újra megnyitja a léleknek a béke forrását. Minden nehézség közepette vizsgáljuk meg, hol feledkeztünk meg a jó felől, és készítsünk helyet Isten ígéretének.
Hasonló igei kapcsolatok
– Zsoltárok 42:11 (a lelkünket megnyugtató istenfélelem és reménység témája); – Ézsaiás 26:3 (a tökéletes békéről szóló Isten ígérete a teljes bizalomban); – 2 Korinthus 4:8–9 (a belső nyomorúság és a külső szenvedés együtt járása, de reményt adó kilátás).
Kifejezett tanítás és alkalmazás
A vers fényt ad arra, hogyan reagálhat a hitben járó ember a mély küzdelmekre: nem a körülmények megoldhatatlansága hoz felszabadulást, hanem Isten közelségének élménye. Az igazság, hogy a béke alapja nem a semleges állapot, hanem a hit által kapott szemlélet. Ha úgy érezzük, hogy kizárult a lelkünk a békességből, érdemes visszatérni a közösséghez és az Istennel folytatott őszinte beszédhez, hogy a jóra való emléket felidézhessük.
Gyakorlati útmutatás
Rövid összegzés
A 3:17 Jeremiásnál megmutatja: a belső béke elvesztése nem végleges, és van kiút – a hit Istenhez való új fordulásában és a jó felé való emlékezésben. A próféta kiáltása arra emlékeztet, hogy a remény tárgya nem a körülmény, hanem Isten kegyelme és hűsége.
Keresztút
Kapcsolódó versek: Zsoltárok 37:27; Ézsaiás 55:7; Jakab 1:12.
Megjegyzés: A megemlített idézetek nem tartalmazzák a teljes versek szövegét; csak jelzik a kapcsolódási pontokat.