Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
3 Mózes 26:1 3 Mózes 26:2 3 Mózes 26:3 3 Mózes 26:4 3 Mózes 26:5 3 Mózes 26:6 3 Mózes 26:7 3 Mózes 26:8 3 Mózes 26:9 3 Mózes 26:10 3 Mózes 26:11 3 Mózes 26:12 3 Mózes 26:13 3 Mózes 26:14 3 Mózes 26:15 3 Mózes 26:16 3 Mózes 26:17 3 Mózes 26:18 3 Mózes 26:19 3 Mózes 26:20 3 Mózes 26:21 3 Mózes 26:22 3 Mózes 26:23 3 Mózes 26:24 3 Mózes 26:25 3 Mózes 26:26 3 Mózes 26:27 3 Mózes 26:28 3 Mózes 26:29 3 Mózes 26:30 3 Mózes 26:31 3 Mózes 26:32 3 Mózes 26:33 3 Mózes 26:34 3 Mózes 26:35 3 Mózes 26:36 3 Mózes 26:37 3 Mózes 26:38 3 Mózes 26:39 3 Mózes 26:40 3 Mózes 26:41 3 Mózes 26:42 3 Mózes 26:43 3 Mózes 26:44 3 Mózes 26:45 3 Mózes 26:46



KAR fordítású 3 Mózes 26:36 – Mennybéli rettegés a maradókra
Fő interpretív pont: Isten büntető rettegést ültet a megmaradt nép lelkébe külső ellenségük előtt, amely végzetes félelmet okoz, és a tested, akaratod is megbénul a siető meneküléstől. A vers láttatja a büntetés súlyát és az isteni jelenlétvesztést, amelyet az Istenre hivatkozó hűség megtörése idéz elő. A csüggedés és a gyávaság itt következményként jelenik meg az engedetlenség nehéz következményeként – ugyanakkor szintén megvilágítja Isten hűségét és igazságát, aki nem hagyja el népét, még ha az ítélet sötét felhői is borítják.
Literáris kontextus
A fejezet tematikája a nép hűséghez kötött jutalmáról és az engedetlens következményeiről szól. Ebben a versben az Isten bírságát kísérő lépések személyes és közösségi szinten is érezhetőek: a bátorság hiánya, a menekülés és a végzetes végkifejlet. A próbatétel idején a hűségesek között is megjelenik a rettegés: még ők sem mentesek a külső nyomás súlyától, mert a „szívbe gyávaságot öntök” átüt a kollektív ítélet és a közösség tapasztalataiban is.
Teológiai jelentőség
Az idézett kifejezés nem pusztán rettegést jelöl, hanem annak belső gyökereit is: a hit kizárásából fakadó bizonytalanságot és a reményvesztettséget, amely a törvény szellemi megértésének hiányából fakad. Isten ezt a belső állapotot használja felszínre, hogy megmutassa a közösség állapotát: ha a nép elfordul tőle, a félelem belső próbatétellé válik. Ugyanakkor a részlet hangsúlyozza Isten közelségét: a földi vereség és a szívbéli rettegés egyaránt Isten jelenlétének vagy hiányának jelzője lehet.
Áthidaló bibliai kapcsolatok
Kérdések gondolkodásra
Összegzés
Ez a vers arra emlékeztet, hogy Isten igazsága és ítélete együtt jár a nép belső állapotával. A megmaradottak közül a rettegés gyökeresítése mutatja, mennyire függ a hit mértéke a külső nyomástól. Az ígéret mögött azonban ott van Isten hűsége: a rettegés nem végső szó, mert Isten szövetségében mindig van lehetőség a kegyelemre és az erőre a nehéz időkben.