Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 20:1 Lukács 20:2 Lukács 20:3 Lukács 20:4 Lukács 20:5 Lukács 20:6 Lukács 20:7 Lukács 20:8 Lukács 20:9 Lukács 20:10 Lukács 20:11 Lukács 20:12 Lukács 20:13 Lukács 20:14 Lukács 20:15 Lukács 20:16 Lukács 20:17 Lukács 20:18 Lukács 20:19 Lukács 20:20 Lukács 20:21 Lukács 20:22 Lukács 20:23 Lukács 20:24 Lukács 20:25 Lukács 20:26 Lukács 20:27 Lukács 20:28 Lukács 20:29 Lukács 20:30 Lukács 20:31 Lukács 20:32 Lukács 20:33 Lukács 20:34 Lukács 20:35 Lukács 20:36 Lukács 20:37 Lukács 20:38 Lukács 20:39 Lukács 20:40 Lukács 20:41 Lukács 20:42 Lukács 20:43 Lukács 20:44 Lukács 20:45 Lukács 20:46 Lukács 20:47


A feltámadás kora: ki lesz a feleségük a feltámadásban?
Fő interpretatív pont: Jézus a feltámadás valóságát és az örök állapot egységét világítja meg, amikor arra a kérdésre válaszol, hogy a hét férj egy-egy asszonnyal volt házas a földi életben – ki legyen az ő feleségük a feltámadáskor. A válasz lényege, hogy az Isten birodalmában meghaladódik a földi házasság szokása és értelme; a feltámadottak "Istenéi lesznek", és a házasság funkciója, amely itt a földön a társas és reproduktív rendet szolgálta, már nem lényegi kötelék az örökkévalóságban. E helyzet tehát nem arcán változik: a jövendő életben Istenhez és az ő népéhez tartozunk teljes lényegünkkel, nem pedig a földi házasság közjogi státuszával.
Irodalmi kontextus
A szakasz a Lukács evangéliumában található, ahol Jézus szembenéz a farizeusok és a léviták kérdéseivel a feltámadásról és a mennyei állapotról. A kérdés a földi társadalmi intézmények végső értelmezését érinti. Jézus megjegyzése arra utal, hogy a feltámadáskor az emberek nagyobb és tökéletesebb kapcsolatban állnak Istennel, mint a földi házasság lehetőségei. A szöveg leírása világos: az örökkévalóságban a társadalmi rend tökéletesebb formában bontakozik ki, amely felé vezető központi valóság Isten szolgálata és Istenben való egység.
Teológiai jelentőség
A tanítás hangsúlyozza az Istennel való közösség elsődlegességét a feltámadott állapotban. A földi házasság célja a földön a család és a társadalom rendjének támogatása; az örökkévalóságban azonban a hívők már közösségben élnek Istennel, függetlenül a földi rokonsági viszonyoktól. Ez a tanítás részben a miért a mennybe jutó hívők jövőbeni állapotára vonatkozik: a kapcsolatok értelme az örökkévalóságban nyer értelmet, nem pedig egyetlen földi definícióhoz kötődik.
Írott kapcsolatok
Keresztkötések:
Megjegyzés: itt nem szögekbe mutató idézetek, hanem általános összekapcsoló gondolatok segítik a megértést.
A gondolkodásra valók kérdések
Összegző gondolat
A feltámadás időszakában a hívők Istennel kapcsolatos lényege marad fenn: nem az földi jogok és viszonyok határozzák meg az örök élethez fűződő viszonyt, hanem a dicsőségben megnyilvánuló Isten-közösség. A hét feleség kérdése ennek a lényegi elmozdulását szemlélteti: a földinél bonyolultabb, örök kapcsolat áll előtérbe, amelyben Isten állandó, személyes kapcsolata a vezérlő hatás.
Megjegyzés a forrásokról: ebben a kommentárban az Isten ígéretének és az örökkévalóság feltárásának közös hangján nyugszik a klasszikus középkori és evangéliumi mutatók által felhasznált meglátásokból. Ha szükséges, idézhető az angol klasszikus értelmezők közül Matthew Henry, Albert Barnes vagy Adam Clarke rövid megállapítása, amennyiben pontos idézetek állnak rendelkezésre.