Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásMáté 1:17 Az igevers magyarázata
Máté 1:17 Az igevers jelentése és magyarázata
Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltõl Krisztusig tizennégy nemzetség.
Máté 1:17 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Máté 1:17 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

2 Királyok 24:14 (KAR) »
És elhurczolta az egész Jeruzsálemet, összes fejedelmeit és minden vitézeit, tízezer foglyot, az összes mesterembereket és lakatosokat, [úgy hogy] a föld szegény népén kivül senki sem maradt ott.

Jeremiás 27:20 (KAR) »
A melyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálembõl Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fõ népét;

Máté 1:17 – A nemzetségek három szakasza
A születések könyvében (Máté 1) az 1:17 arra mutat rá, hogyan összegződik Jézus rokoni vonala: Ábrahámtól Dávidig három tizennégyes szakaszra osztva, és e három egymás után következő rész a Messiás származását hangsúlyozza. Ez a felépítés korhű módon rendezi a történelmi időt, és erősíti Krisztus jogát a Dávidházi trónra, amely beteljesíti az Ószövetség ígéreteit. A szakaszolás nem véletlen, hanem jelzés arra, hogy Jézus férfi- és nemzetbeli gyökerei egyaránt Isten tervének részét képezik.
Fő üzenet
A verselemzés központi értelme: Jézus származása valós eseményekre és tényekre támaszkodik; nincs helye mítosznak. A három tizenkét nemzetség-rajz egy racionális, történeti keretben mutatja be Krisztus jogosultságát a Dávid-házból. Így a Messiás nem prímszámokkal való kiválasztás eredménye, hanem Isten hűséges ígéretének beteljesülése, amelyet a történelem vaskos folyamata igazol.
Két-három fontos téma
Relációs passzusok
- Máté 1:1–16 összefoglalja a pátriárkák és királyok sorát, felvezetve a felelős tekintélyt Krisztus származásához. KAPCSOLAT: Máté 1:1 - ezzel is alátámasztja, hogy Jézus Dávid házából származik, s ezzel jogot nyer a Messiás címére.
- Lukács 3:23–38, Jézus csaknem teljes genealógiája, amely a Jóhír személyességét és világméretű vonatkozását hangsúlyozza. KAPCSOLAT: Lukács 3:23
- Izaiás 11:1-2 és Jeremiás 23:5, amelyek próféciákként előrevetítik a Dávid házához tartozó Királyt. KAPCSOLAT: Izaiás 11:1
Gyakorlati elmélkedés
Hogyan határozza meg ez a genealógia a hitünkben való bizalmat? Ha Isten megbízhatóan vezet végig egy ilyen hosszú történeten – Ábrahám, Dávid, a fogság ideje –, akkor még ma is hű Isten ígéretéhez. A Krisztushoz való kapcsolódás nem elvont fogalom, hanem személyes kapcsolat: Jézus a valóságban és történetben élő Megváltó, aki szövetséget vezet át az emberiségnek.
Rövid összegzés
A vers százszoros hangsúlyozza, hogy Jézus származása zarándokút a hitben, amely a görög-latin hagyomány szerint is igazolható: három tizenkét nemzetségnyi időszak vezet el a megígért Királyhoz. Ezzel együtt a jelen valóságában is megerősödik a remény: az evangélium nem csupán tanítás, hanem történelmi tényekbe ágyazva érkezik hozzánk.