Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Máté 19:1 Máté 19:2 Máté 19:3 Máté 19:4 Máté 19:5 Máté 19:6 Máté 19:7 Máté 19:8 Máté 19:9 Máté 19:10 Máté 19:11 Máté 19:12 Máté 19:13 Máté 19:14 Máté 19:15 Máté 19:16 Máté 19:17 Máté 19:18 Máté 19:19 Máté 19:20 Máté 19:21 Máté 19:22 Máté 19:23 Máté 19:24 Máté 19:25 Máté 19:26 Máté 19:27 Máté 19:28 Máté 19:29 Máté 19:30



Fő értelmezési pont
Jézus szavaiban az ellentmondásokkal teli gazdagság és az Isten országába való belépés közötti feszültség kerül előtérbe. A tanítványok feltehetik a kérdést: mi a helyzet akkor, amikor a társadalom gazdagja és magas társadalmi státusza van? Krisztus világossá teszi, hogy a mennyei országba jutás nem emberi kompetencián vagy gazdagságon múlik, hanem az isteni kegyelem és az elhajlás felől jövő szívbeli átalakulás függvénye. A gazdagság nem lehetetlen akadály, de a gőg, a ragaszkodás anyagi javakhoz és az önkéntes függetlenség Istentől való függésétől megfosztó életmód komoly akadályt jelent. A tanítás meghívás arra, hogy a követő számára a földi javak nem végső célok, hanem szolgálat és adakozás eszközei legyenek.
Irodalmi környezet
E mondat Mark 10:23-25 és Lukács 18:24-25 környezetében is elhangzik, ahol Jézus párhuzamosan beszél a kincsekről és a mennyek országába való belépésről. A tanítványokhoz intézett szavak a vándorló élet nyomorúságára és az isteni kegyelem fölöttébb alapuló értelmezésére mutatnak rá. A kivételes kivonatosság azt is jelzi, hogy a mennyei dolgokhoz való hozzáférés nem a földi erőfölény eredménye, hanem a hit által nyert alázat és az isteni hatáskör felőli függés része.
Teológiai jelentőség
A szöveg a mennyei országba belépés feltételeit vizsgálja. A gazdagságot nem glorifikálja, de nem is kategorizálja kárhoztatásként. A hangsúly az emberi szív szándékán van: az anyagi javak szolgálatába állított élet, nem pedig a javak felett aratott önhittség akadályozza a bejutást. Ezzel összhangban az evangélium hangja az, hogy a kegyelem megváltó ereje minden embert érinthet, aki készen áll alázatot és engedelmességet mutatni Isten előtt.
Kereszthivatkozások és kapcsolatok
Gondolatok elmélkedésre
Összegző következtetés
Jézus tanítása arra emlékeztet, hogy a mennyei országba jutás alapja nem a pénz vagy földi kiválóság, hanem a szív alázata és Istenre való teljes ráhagyatkozás. A gazdagság nem bűn, de komoly próbatétel lehet: a szív áruló módon ragaszkodik hozzá, és így megakadályozhatja az Istennel való közösség mélyebb megélését. A követés tehát azt jelenti, hogy a javak megfelelő rendbe állítása mögött a hit megújító ereje áll, amely átformálja a látásmódot és az életet.
Hivatkozott gondolatok közvetlen megemlítésével és összegző összefoglalással Henry, Barnes és Clarke korábbi kommentárjaiból származó állításokat is beleszövöm: a gazdagságra adott figyelem nem lehet kizárólag önös érdek, hanem Istenre irányuló gondoskodás és szolgálat eszköze kell legyen. Kifejezések: „bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába” sajátos hangsúly az alázat és a kegyelem szükségességére mutat.