Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 29:1 Példabeszédek 29:2 Példabeszédek 29:3 Példabeszédek 29:4 Példabeszédek 29:5 Példabeszédek 29:6 Példabeszédek 29:7 Példabeszédek 29:8 Példabeszédek 29:9 Példabeszédek 29:10 Példabeszédek 29:11 Példabeszédek 29:12 Példabeszédek 29:13 Példabeszédek 29:14 Példabeszédek 29:15 Példabeszédek 29:16 Példabeszédek 29:17 Példabeszédek 29:18 Példabeszédek 29:19 Példabeszédek 29:20 Példabeszédek 29:21 Példabeszédek 29:22 Példabeszédek 29:23 Példabeszédek 29:24 Példabeszédek 29:25 Példabeszédek 29:26 Példabeszédek 29:27
Fő értelmezési Pont
A Példabeszédek 29:3 a bölcsesség iránti szenvedély értékét hangsúlyozza: a bölcsesség-szerető ember örömmel tölti el atyját, míg aki a paráznákhoz adja magát, az maga semmibe viszi vagyont és közösségét. A versek közvetítik, hogy a jó döntéseket, a kormányzási erényt és a családdal való hűséget nem csupán elszántsággal, hanem a bölcsesség által kapott szellemi gazdagsággal érdemes megélni.
I. Irodalmi kontextus
A példabeszédek költői-szokásos formája hangsúlyozza a közvetlen élettapasztalatokból eredő tanításokat. A bölcsesség-szerető ember képe a családi kötelékek megbecsülését erősíti: az atyjának örömet okozni az elsődleges cél, amely összefonódik az igazságos, jól megfontolt döntésekkel. A másik oldal a veszteségről számol be: a paráznaság a vagyoni és erkölcsi veszteségekhez vezet. Ez a binaryus szemlélet jól illeszkedik a könyv általános intenciójához: a gyakorlatba ültetett bölcsesség gazdagít és megóv.
II. Teológiai jelentőség
A mondatban a bölcsesség mint életforma jelenik meg, nem csupán ismeret. A szívhez szóló tanítás arra hív, hogy a hívő közösség középpontjában Isten és az ő útjai legyenek. A paráznaság fogalmának itt nem csak szexuális értelemben vett cselekmény, hanem az önző, rövidlátó érvényesülés jelképe, amely eltávolít az Isten-tisztelő életmódtól. Isten félelme és a józan megfontolás összhangja járja át a verset: a valódi öröm és javak megőrzése Isten útján érhető el.
III. Kapcsolatok az írásokban
Rövid magyarázat: A versek összessége a hívő életének egészét érinti, az anyagi javak és a szellemi gazdagság közti egyensúly kérdését is felvetve. A bölcsesség útja nem csupán ész-szabályozás, hanem életforma, amely Isten jelenlétében gyümölcsöt terem.
IV. Gondolkodó kérdések
V. Összegzés
A versek hangsúlya világos: a bölcsesség-szerető élet örömet okoz az atyákban, mert Isten útján járó, gondos döntéseket hoz. A paráznaságba belefutó út pedig a vagyont és a jó hírnevet egyaránt tönkreteszi. Az életminőségünk tehát a bölcsesség gyakorlati megvalósításától függ: szeretetben, szívbeli hűségben és felelősségteljes életmódban mutatkozik meg.
Keresztutak
Cross-reference short notes: