Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Jeremiás 1 Jeremiás 2 Jeremiás 3 Jeremiás 4 Jeremiás 5 Jeremiás 6 Jeremiás 7 Jeremiás 8 Jeremiás 9 Jeremiás 10 Jeremiás 11 Jeremiás 12 Jeremiás 13 Jeremiás 14 Jeremiás 15 Jeremiás 16 Jeremiás 17 Jeremiás 18 Jeremiás 19 Jeremiás 20 Jeremiás 21 Jeremiás 22 Jeremiás 23 Jeremiás 24 Jeremiás 25 Jeremiás 26 Jeremiás 27 Jeremiás 28 Jeremiás 29 Jeremiás 30 Jeremiás 31 Jeremiás 32 Jeremiás 33 Jeremiás 34 Jeremiás 35 Jeremiás 36 Jeremiás 37 Jeremiás 38 Jeremiás 39 Jeremiás 40 Jeremiás 41 Jeremiás 42 Jeremiás 43 Jeremiás 44 Jeremiás 45 Jeremiás 46 Jeremiás 47 Jeremiás 48 Jeremiás 49 Jeremiás 50 Jeremiás 51 Jeremiás 52



Jeremiás 12:11 (KAR) – Áttekintés és értelmezés
Ez a vers Jeremiás próféta könyvének intő sorát folytatja, amelyben Isten panaszkodik Izráel hitétlen állapotára és a bűn következményére: a föld lakatlan, elpusztul, mert nincs eszegető, aki megfordítsa irányát. A vers a bűn végső hatását mutatja be: a föld közömbössége és pusztulás, amelyet Isten elengedi, amikor az emberek megfeledkeznek róla és elfordulnak tőle. A KAR fordítása ezt a súlyos valóságot egyszerű, szemléletes módon adja elő: „Pusztává tették, felém sír, mint puszta! Elpusztíttatik az egész föld, mert nincs senki, a ki eszére térjen.”
Averszöveg a fejezet összefüggésében
A Jeremiás 12-ben Isten a próféta felvetésére reagál: az igazságtalan és igazság híján élő nép társadalmi és vallási rendje roppan össze. Jeremiás sérelme – hogy a tisztátalan gyümölcsű utak és csalárd biztonságérzet dominál – rámutat, hogy a bűn következménye nem csak egyéni, hanem közösségi pusztulás. Az idézett vers tehát a próféta látomásának távlatos problémáját tükrözi: ha nincs visszatérés és eszbe térés, a föld és annak lakói veszítenek mindent.
Fő tanulság
Az üzenet középpontjában az isteni felhívás áll: térjetek meg és forduljatok Isten felé! A zárványokkal terhelt nemzet képtelensége a megtérésre és az istentiszteleti rend helyreállítására végzetes. A vers kifejezi Isten szigorú igazságosságát: ha az emberek szívükben már nem szeretete és engedelmessége szerint élnek, a környezet és a társadalom gyorsan elpusztulhat.
Hasonló vagy kapcsolódó igeszakaszok
Ha a próféta hangsúlyozza a közösségi felelősséget, a profetikus írásokban gyakran visszatér a hívás, hogy térjenek meg, keressék az Urat, és legyen közösség központú vallásosságuk. A vers kapcsolódó motívuma: a bűn végül jövőbeni és jelenlegi pusztuláshoz vezet, ha nincs mérlegelés és vezérlés követése az Uratól.
Gyakorlati alkalmazás
Józan önreflexióval vizsgáljuk meg, hogyan tetszik bennünk az a szemlélet, hogy „nincs senki, aki eszére térne”? Milyen személyes és közösségi szokások veszítik el Istenre figyelő figyelmeztetését? A megoldás nem puszta jogi vagy vallási teljesítményekben, hanem a szív és a gondolkodás megújulásában rejlik: visszatérés az élő Istenhez, aki meg akarja mutatni az útját és megáldani azokat, akik hajlandók megújítani életüket.
Rövid összefoglaló és kulcsfontosságú kapcsolatok
Jeremiás 12:11 arra hív, hogy lássuk be: amikor az emberek elfordulnak Istentől, a közösség idővel „pusztává” válik. A megoldás a viszony megújítása: keressük Istent önmagunkban és közösségünkben is. Kapcsolódó gondolatok: Isten igazságszeretete mellett a megtérés kifejezetten közösségi kötődés megújítását követeli meg.
Kapcsolódó igék rövid összefüggéseivel: Ézsaiás 1:5–6, 2. Korintus 7:10, Hóseás 14:2. Ezek megmutatják, hogy a megtérés és az istenfélelem visszaállítása közösségi javak és személyes átalakulás egyidejűségének kérdése.