Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Jeremiás 1 Jeremiás 2 Jeremiás 3 Jeremiás 4 Jeremiás 5 Jeremiás 6 Jeremiás 7 Jeremiás 8 Jeremiás 9 Jeremiás 10 Jeremiás 11 Jeremiás 12 Jeremiás 13 Jeremiás 14 Jeremiás 15 Jeremiás 16 Jeremiás 17 Jeremiás 18 Jeremiás 19 Jeremiás 20 Jeremiás 21 Jeremiás 22 Jeremiás 23 Jeremiás 24 Jeremiás 25 Jeremiás 26 Jeremiás 27 Jeremiás 28 Jeremiás 29 Jeremiás 30 Jeremiás 31 Jeremiás 32 Jeremiás 33 Jeremiás 34 Jeremiás 35 Jeremiás 36 Jeremiás 37 Jeremiás 38 Jeremiás 39 Jeremiás 40 Jeremiás 41 Jeremiás 42 Jeremiás 43 Jeremiás 44 Jeremiás 45 Jeremiás 46 Jeremiás 47 Jeremiás 48 Jeremiás 49 Jeremiás 50 Jeremiás 51 Jeremiás 52



Fő értelmezési pont
A Jeremiás 40:1 az Úr szavának visszhangját írja le Nabuzáradának, a Babiloni hadsereg főkapitányának fogságán túlmutató történetívet: Jeremiás szabadulása és elismerése Isten szuverén gondviselésének jelképe. A vers a próféta megrendíthetetlen hitének megerősítését jelenti, amikor Jeremiás élő bizonyságtételével tanúskodik Isten ígéretének még a fogságban lévő nemzet felett is. A fő üzenet: Isten tervében még a katasztrofális események közepette is jelen van a kegyelem és a remény, és Isten hűsége a fogság időszakában sem vonódik vissza.
I. Irodalmi és történeti keret
A mondat a Nabuzáradán utasításának közvetlen környezetéből származik: Jeremiás korában a város ostroma és a fogság alapvető eseménye, melyben Jeremiás közvetítőként, ítéleti és vigasztaló hangként marad meg. A kapitány elbocsátása jelképezi, hogy Isten megígért ítéletei ellenére is van esély a megváltás vagy legalább a megtörő szívű megtérés útjára lépni. A fogságban vezetett időszak a próféta akaratának és Isten kegyelmi szándékának összjátéka.
II. Teológiai jelentőség
Jeremiás szabadulása Hozsanna idejének megnyugtató jele lehet: Isten hatalmas beavatkozása a ma még rabságban lévő nép felé. A fogságban lévő magyar térképen is érvényes tanítás: a sötétség közepette is lehet Isten akaratát követni, és az Ő kijelentései által megnyugvó reményre tenni a szívet. A vers hangsúlyozza, hogy Isten szava mögött erő, amely meghaladja a helyzet emberi korlátait: a fogság és a megszokott rend megrendül, de Isten ígérete megmarad.
III. Hangsúlyos kapcsolódások a teljes Szentírásban
IV. Kérdések elgondolkodtatásra
V. Összegzés
Jeremiás 40:1 az igazság fájdalmas, mégis reményt adó közegében mutatja be Isten szavának valóságát. A kapitány felbocsátása a külső szabadság jele, de belső szabadságot is jelent: Isten ígéreteinek és hűségének felismerését, amely a fogság jellege ellenére sem veszti el erősségét. A szöveg arra hív: tartsuk meg bizalmunkat az Úrban, még akkor is, ha a körülmények látszólag megkérdőjelezik ígéretét.
Keresztrefenciák röviden
- Jeremiás 29:10–14: Isten terve a fogságban élők reményének megerősítése.
- Róma 8:28: Isten terve mindenre jó, a hívők javára irányul.
- Iz 55:11: Isten ígéreteinek hatékonysága a szón keresztül.
Hivatkozások a korabeli kommentárirodalomra: Matthew Henry eredeti megjegyzéseiben hangsúlyozza, hogy Isten szava mindig betöltődik, még akkor is, ha az ember úgy érzi, a dolgok reménytelenek. Albert Barnes szerint a próféta szavának hatalma a szívben és akaratban gyümölcsözik. Adam Clarke pedig rámutat arra, hogy a fogság időszaka alatt is Isten útjai a megváltás felé mutatnak. Ezek a gondolatok közösen erősítik Jeremiás tapasztalatát, hogy Isten hűsége megmarad a legnagyobb megpróbáltatások idején is.