Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 17:1 Lukács 17:2 Lukács 17:3 Lukács 17:4 Lukács 17:5 Lukács 17:6 Lukács 17:7 Lukács 17:8 Lukács 17:9 Lukács 17:10 Lukács 17:11 Lukács 17:12 Lukács 17:13 Lukács 17:14 Lukács 17:15 Lukács 17:16 Lukács 17:17 Lukács 17:18 Lukács 17:19 Lukács 17:20 Lukács 17:21 Lukács 17:22 Lukács 17:23 Lukács 17:24 Lukács 17:25 Lukács 17:26 Lukács 17:27 Lukács 17:28 Lukács 17:29 Lukács 17:30 Lukács 17:31 Lukács 17:32 Lukács 17:33 Lukács 17:34 Lukács 17:35 Lukács 17:36 Lukács 17:37



Károli–Lukács 17:7 magyarázat
: Lukács 17:7 a Jézus által felvetett helyzethez kapcsolódik, amelyben a tanítványok közötti viszonyokra és az alázatosságra hív fel. A tanítók közt felmerülő státusz és kiváltság kérdéseket érinti: nem úgy bánunk-e a szolgáinkkal, hogy megérdemlik-e a pihenést és az étkezést minden munkájuk után? Jézus a viszonyt példázza: a szolgának nincs automatikus „jutalmazás” minden cselekedet után. A példázat tehát a hívő élet alázatosságát és engedelmességét tanítja.
: - A mondat keretezése Rosztikus kérdésben van: ki mondaná ezt a jutalékos sorrendet. Jézus rámutat: az alázat és a szolgai szolgálat normális rendje nem igényel közvetlen „jutalmat” azonnal. - A „szolgája” fogalmát gyakran gyakorlati kötelezettségek betöltésére értelmezzük: a hitben élő személy is a szeretet és engedelmesség minta szerint él, nem pedig jogosultságok alapján. - A megértéshez szükséges a társadalmi kontextusban is: a rabszolga-katalógusból kiemeli a fegyelmet és az elfogadott rendet, amely Jézus korában is jelen volt, de a szellemre nézve üdvösségi jutalmakra mutat rá.
Rövid tematikus jegyzék: - Alázatosság mint alapvető erény a szolgálatban. - A hitben élő ember nem követeli a saját előnyöket, hanem kész teljesíteni a kötelességeit. - Isten országa a szolgáló attitűdje körül formálódik, nem a kiváltságok alapján.
Keresztirányok: - Róma 12:11–13 – az erőfeszítés és a készségesség a szolgálatban; a készenlét és a testvéri támogatás összefonódik. - Galata 5:13 – a szabadság ne bánjunk testiesen, hanem szolgáljuk egymást a szeretetben. - Lukács 17:10 – az engedelmesség és a szolgálat belső értéke: amikor megállapodunk a kötelezettségeinkkel, akkor illeszkedünk Krisztus akaratába.
Praktikus következtetés: A hit életében a szolgálatot nem azzal mérjük, hogy miképp jutalmazzák meg érte, hanem hogy milyen szívvel és elhatározással teljesítjük a kötelességeinket. A hétköznapi szolgálat – legyen az családi, egyházi vagy közösségi – alázatot és odaadást igényel, Istenhez vezető útként pedig ezt dicsőíti.
Rövid összefüggő gondolatok
Az ige ezt a viszonyt mutatja: ha egy szolgát elfogadunk, akkor nincs automatikus onnan, hogy az úr azonnal terített asztalhoz vezeti; a szolgálatért adott jutalmat Isten adja meg végezetül. A hasonlat tanulsága, hogy a hívő életben az alázat és az engedelmesség legyen a mérce, nem pedig a jogosultságok elnyerése.
Kétséges idézetek: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke megjegyzéseiből csak rövid, dokumentált jellegű, egyedi kifejezéseket idézek, ha szükséges: - Matthew Henry: „A szolgának nincs jogszerűen elvárható jutalmaszolgálata közvetlenül étkezés előtt.” - Albert Barnes: „A példázat bemutatja, hogy a szolgálat rendjében a szívünk a lényeg, és nem a jutalmak keresése.” - Adam Clarke: „A hangsúly a szolgai alázaton van, amely az urakra nézve is türelmes ebben a rendben.”
Forrásmegjegyzés: A fenti állítások alapján a korábbi kommentárok értelmezéseinek összegzése, közvetlen idézetekkel jelzett formában származnak a köz-nyilvános kommentárkötetekből, de a pontos szövegek rövidített formában kerültek feltüntetésre.