Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 25:1 Példabeszédek 25:2 Példabeszédek 25:3 Példabeszédek 25:4 Példabeszédek 25:5 Példabeszédek 25:6 Példabeszédek 25:7 Példabeszédek 25:8 Példabeszédek 25:9 Példabeszédek 25:10 Példabeszédek 25:11 Példabeszédek 25:12 Példabeszédek 25:13 Példabeszédek 25:14 Példabeszédek 25:15 Példabeszédek 25:16 Példabeszédek 25:17 Példabeszédek 25:18 Példabeszédek 25:19 Példabeszédek 25:20 Példabeszédek 25:21 Példabeszédek 25:22 Példabeszédek 25:23 Példabeszédek 25:24 Példabeszédek 25:25 Példabeszédek 25:26 Példabeszédek 25:27 Példabeszédek 25:28



Kiemelt értelmezési pont
A Példabeszédek 25:23 a nyelv érdes hatását mutatja fel: az északi szél esõt hoz, a suttogó nyelv pedig haragos arcképet kelt. A nyelv és a beszéd ereje itt nem pusztán szóhasználat: a külvilág és a belső állapot közvetítője. A bölcsesség szerint a nyelv – ha felfújja a tüzet vagy csitítja a vihart – nagy hatalommal bír, és-törekszik a békére vagy a feszültség kirobbantására.
Szerkesztői áttekintés – irodalmi kontextus
A mondat aprólékosan kapcsolódik a mottóhoz és a prófétai nyelvhez: éghajlat- és társadalmi hatások jelzik a beszéd szándékát. Az északi szél metaforája ritkán kerül elő önálló végzetként, inkább jelzi az elõre jelzett időjárást, amelyet a beszéd hibrid vagy ingerült tónusa idéz elő. A suttogó nyelv képmása pedig a békét vagy a csúfolódást szító beszédet takarja, amely a haragot kelti, mintha egy láthatatlan erő formálná a másik arcát.
Matthew Henry és Adam Clarke hagyományos kommentárjai szerint a nyelv szándéka határozza meg a következményeket: a nyelv, amely hideg és ingerlő, behatol a szívbe és visz át haragos arcképhez. Albert Barnes pedig gyakran rámutat arra, hogy a beszéd mint szándék és erő közvetítője lehet bonyolult kölcsönhatásban a környezet és a lelki állapot között.
Teológiai jelentőség
A nyelv ereje átlépi a személyes interakciókat: a szavak a közösségi harmóniát vagy a feszültséget formálják. A prófétai és közösségi bölcsesség a beszéd fegyelmezésére szólít: a nyelv nem semleges eszköz, hanem morális hatalom, amely vagy megoldást, vagy szeletelést hoz. Ezzel összhangban a Példabeszédek hangsúlyozza, hogy a beszéd megértése és visszafogása Isten félelméhez vezető út lehet.
Kereszthivatkozások
Gyakorlati kérdések
Kivonat és összefoglalás
Az északi szél esõt hoz, a suttogó nyelv haragos ábrázatot idéz elő – vagyis a beszéd természete, szándéka és módja alakítja a környezetet. A bölcsesség arra hív, hogy tartsuk féken a nyelvünket, és törekedjünk a békés, igazságos megbeszélésre, mert a szavaknak súlya van: akár esőt hoznak, akár vihart keltenek.
Megjegyzés: A szöveg latin-korabeli vonása nyomán a fordítás finomítani próbálja a nyelvi képeket, hogy a közösségi élettel összhangban legyen. Rövidített idézetek: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke gondolatai a nyelv hatalmáról és a beszéd fegyelmezéséről releváns alapelvek gyakorlati alkalmazását adják.