Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 30:1 Példabeszédek 30:2 Példabeszédek 30:3 Példabeszédek 30:4 Példabeszédek 30:5 Példabeszédek 30:6 Példabeszédek 30:7 Példabeszédek 30:8 Példabeszédek 30:9 Példabeszédek 30:10 Példabeszédek 30:11 Példabeszédek 30:12 Példabeszédek 30:13 Példabeszédek 30:14 Példabeszédek 30:15 Példabeszédek 30:16 Példabeszédek 30:17 Példabeszédek 30:18 Példabeszédek 30:19 Példabeszédek 30:20 Példabeszédek 30:21 Példabeszédek 30:22 Példabeszédek 30:23 Példabeszédek 30:24 Példabeszédek 30:25 Példabeszédek 30:26 Példabeszédek 30:27 Példabeszédek 30:28 Példabeszédek 30:29 Példabeszédek 30:30 Példabeszédek 30:31 Példabeszédek 30:32 Példabeszédek 30:33
Példabeszédek 30:9 - KAR
Fő interpretív pont: A zsoltárok szerzője és a bölcsek hagyománya szerint a földi javak helyes használata nem önmagáért való, hanem Isten igéjének fényében értelmezett kötelezettség: legyen belátó a szív, hogy ne legyen feltáruló bukás, és ne legyen sem kenyére, sem lopásra szükség – hogy az Úr nevét meg lehessen őrizni és dicsőíteni a mindennapokban.
Irodalmi kontextus
A mondat a Példabeszédek könyvében szereplő három rövid töprengés egyik értelmező megfogalmazása: a lét kenyérért folytatott küzdelmében is legyen tisztesség, és a gazdagságra törekvés, valamint a szegénység elleni védekezés középpontjában a hit Istenhez fűződő viszonya áll. A vers a hétköznapi etika és a szívbéli megalapozottság olyan kombinációját sugallja, amely túlmutat a matérián: a személyiség és Isten kapcsolata egymástól elválaszthatatlan.
Teológiai jelentőség
A szöveg hangsúlya szerint bölcs az, aki az alternatívák közepette is az igazságosságot választja: elkerüli az önreklámot és az alantas viselkedést (hogy meg ne tagadja az ártatlanságát), és ugyanakkor elutasítja a kárhozatos, lopó magatartást, amelyet a szegénység vagy a pénzügyekkel kapcsolatos nyomás indíthat. A „Istenem nevével” való élés figyelmeztetés arra hív, hogy az imádat és az isteni hivatás hordozói a mindennapi döntések legyenek: ne legyen összhangban sem a becstelenség, sem a képmutatás.
Hivatkozások és közvetlen összefüggések
Kérdések elmélkedésre
Összegző gondolat
Ez a rövid mondat a mindennapi etikát olyan helyzetekkel szembesíti, ahol a kenyér és a becsület közti választás meghatározhatja Istenhez fűződő viszonyunkat. A bölcsesség itt a mértékletesség és a hűség egyensúlyát hirdeti: az elégedettség és a tiszta élet megőrzése, nem pedig a gyors pénzszerzés vagy a kárhoztatás nélküli túlzott önvédelmi stratégiák. A hívő szemében ez a viszony Isten nevéhez kötött életforma marad.
Hivatkozott gondolatok és megfigyelések (Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke közvetlen megjegyzéseinek rövid átfuttatása): az ősi kommentátorok hangsúlyozták, hogy a személyes integritás és a vallásos kötelesség közötti összhang alapja a hit alázata és a levegővétele; a pénzhez fűződő félelmek és a magánélet tisztasága között egyensúlyt kívánó téma ez a vers. Megjegyzésként idézhetők: Henry és Clarke értelmezései a "ne tagadd meg" és "ne lopj" kapcsán a belső szív és Isten tisztelete közötti összhangról szólnak.