Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 13:1 Példabeszédek 13:2 Példabeszédek 13:3 Példabeszédek 13:4 Példabeszédek 13:5 Példabeszédek 13:6 Példabeszédek 13:7 Példabeszédek 13:8 Példabeszédek 13:9 Példabeszédek 13:10 Példabeszédek 13:11 Példabeszédek 13:12 Példabeszédek 13:13 Példabeszédek 13:14 Példabeszédek 13:15 Példabeszédek 13:16 Példabeszédek 13:17 Példabeszédek 13:18 Példabeszédek 13:19 Példabeszédek 13:20 Példabeszédek 13:21 Példabeszédek 13:22 Példabeszédek 13:23 Példabeszédek 13:24 Példabeszédek 13:25



Példabeszédek 13:15 (KAR): „Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.”
A gyakorlatban is megragadható igazság, hogy a bölcsesség és jó megítélés kedvességet, együttérzést, és társadalmi jóindulatot szül, míg a hitetlennel járó út sokszor rideg, merev és nehéz. Isten féle szeretetközpontú bölcsessége által a jó értelmet a mások felé való kedvesség követi, és ez a kapcsolatokban, közösségben is látható módon viselkedésre kényszerít.
Literáris kontextus
A Példabeszédek kötetének központi témája a gyakorlati bölcsesség: hogyan élünk Isten félelmében és mentsük meg életünket. A 13. fejezetben a szerzők különféle tulajdonságokat állítanak szembe, például értelmet és keménységet, kedvességet és kapzsiságot. A 15. vers az „értelem” és „kedvesség” közti olyan összhangot hangsúlyozza, amely a társas kapcsolatokban látható viselkedést formálja. A „út” képe gyakran a döntések, életvezetés metaforája: a jó út könnyedebb, a hamis vagy hitetlen út pedig nehezebb lehet.
Teológiai jelentőség
A bölcsesség nem csupán intellektuális értelem; annak gyümölcse a kegyes és együttérző élet. A „jó értelem” Isten közelségének és vezetésének felismerése, amely kedvességben és szolgálatban mutatkozik meg. A hitetlenség útjának keménysége gyakran a megrendült hithez és az Istennel szembeni ellenszegüléshez vezet, ami a személyes és közösségi viszonyokban passzív vagy aktív konfliktusokhoz, szenvedéshez vezethet. Ezt a verset tehát nem csak etikai útmutatásként éljük meg, hanem a hit és kegyelem dinamikájaként, amely megindítja a szeretet cselekedetét.
Keresztény összekapcsolások
A kapcsolódó versek hangsúlyozzák, hogy a beszéd és a cselekedet formája összhangban legyen Istennel és az emberekkel. A kedvesség tehát nem gyengeség, hanem erő, amely megnyitja a szíveket és összeköti a közösséget.
Gondolatébresztő kérdések
Összegzés
A 13:15-ös gondolat arra emlékeztet, hogy a bölcsesség konkrét megnyilvánulása a kedvességben rejtőzik. A jó értelem úgy teremt harmonikus kapcsolatrendszert, hogy megadhatjuk másoknak a szeretet és tisztelet gesztusait, és ezzel Isten útját járva könnyebbé tesszük a döntéseket. A hitetlenek útja gyakran keményebb, mert hiányzik az isteni megnyugvás és a közösség építő ereje.