Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Jeremiás 1 Jeremiás 2 Jeremiás 3 Jeremiás 4 Jeremiás 5 Jeremiás 6 Jeremiás 7 Jeremiás 8 Jeremiás 9 Jeremiás 10 Jeremiás 11 Jeremiás 12 Jeremiás 13 Jeremiás 14 Jeremiás 15 Jeremiás 16 Jeremiás 17 Jeremiás 18 Jeremiás 19 Jeremiás 20 Jeremiás 21 Jeremiás 22 Jeremiás 23 Jeremiás 24 Jeremiás 25 Jeremiás 26 Jeremiás 27 Jeremiás 28 Jeremiás 29 Jeremiás 30 Jeremiás 31 Jeremiás 32 Jeremiás 33 Jeremiás 34 Jeremiás 35 Jeremiás 36 Jeremiás 37 Jeremiás 38 Jeremiás 39 Jeremiás 40 Jeremiás 41 Jeremiás 42 Jeremiás 43 Jeremiás 44 Jeremiás 45 Jeremiás 46 Jeremiás 47 Jeremiás 48 Jeremiás 49 Jeremiás 50 Jeremiás 51 Jeremiás 52
Fő értelmezési pont
A Jeremiás 39:3 a fogságból visszamaradt záró képe: a babiloni hatalom már teljesen megerősített és a város kapui fejei, Nergál-Sarézer és társai, hivatalosan is megkezdték a kegyetlen felügyeletet Jeruzsálem felett. A vers kiemeli, hogy a hatalom közvetlen jelenléte a város kapujában ülve jelenti Jeremiás idején a történelmi fordulópontot: Isten ítélete jelenvalóan megnyilatkozik a földrajzi középpontban is. Ugyanakkor a könyv célja nem csupán a büntetés bemutatása, hanem Isten hűségének, s az események mögötti tervnek a felismerése is: Isten még a bűn következményei közepette is kész gondoskodni népéről és ígéreteit beteljesíteni.
Az irodalmi kontextus
Jeremiás könyve történetvezetésében Jeremiás próféciái a számára megadatott időn túl is irányt mutatnak a fogság eseményeire. A 39. fejezetben Jeremiás próféta által elhangzott ítéletek és a csapások következményei összeérnek a város polgárainak belső gyászával és a vezetők döntéseivel. A kapu – vagyis a középponti hely – jelképezi a hatóság és végzet egyszerre. E helyszínre telepednek le a Babilon fejedelmei, jelezve, hogy a hatalom közvetlen jelenléte időszerűség és ítélet szimbóluma.
Teológiai jelentőség
A fejezet arra készít fel, hogy Isten igazságosságát nemcsak személyes módon értelmezzük, hanem történelmi-szociális keretek között is: Isten rendje feltárul a nemzetek feletti irányításban. Egyidejű üzenet, hogy a fogságból való visszavárás ígérete sem adódik el előle: Isten hűséges kegyelme a nehézségek közepette is fennmarad, és a nemzet reménye a prófétai szavakban biztonságban találkozik.
Keresztezések a Szentírásban
Kérdések a gondolkodáshoz
Következtetés
A Jeremiás 39:3 tehát nem csupán egy történelmi tény rögzítése, hanem Isten uralmának és hűségének tanúbizonysága a földrajzilag és politikailag is meghatározó pillanatokban. A pohár ítélet és a reménység keveredik: a kapuinál ülő hatalom világítja meg, hogy Isten tervében a gonoszság sem végtelen, és a fogság sem a végső cél. A próféta olvasata alapján hűségre és reményre szólít a szívünkhöz.
Rövid idézetek a közismert középkori-zseni public domain kommentátoroktól: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke megfigyeléseihez nincsenek teljes idézetek itt közölve, de a következők általános értelmezési szempontokra reflektálnak: - Henry és Clarke hangsúlyozzák a prófétai szavak közvetlen összefüggését az eseményekkel és a nép sorsával; az ítélet és a remény időszerűségének megértése elengedhetetlen. - Barnes a hatalom és a hit kérdését párhuzamba állítva szól a hívő számára: Isten irányítja a történelem sodrást, még amikor a látszólagos erő fölényben van. Említésre kerülhetnek röviden ezek az általános szemléleti pontok a fejezet értelmezésében.