Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Jeremiás 1 Jeremiás 2 Jeremiás 3 Jeremiás 4 Jeremiás 5 Jeremiás 6 Jeremiás 7 Jeremiás 8 Jeremiás 9 Jeremiás 10 Jeremiás 11 Jeremiás 12 Jeremiás 13 Jeremiás 14 Jeremiás 15 Jeremiás 16 Jeremiás 17 Jeremiás 18 Jeremiás 19 Jeremiás 20 Jeremiás 21 Jeremiás 22 Jeremiás 23 Jeremiás 24 Jeremiás 25 Jeremiás 26 Jeremiás 27 Jeremiás 28 Jeremiás 29 Jeremiás 30 Jeremiás 31 Jeremiás 32 Jeremiás 33 Jeremiás 34 Jeremiás 35 Jeremiás 36 Jeremiás 37 Jeremiás 38 Jeremiás 39 Jeremiás 40 Jeremiás 41 Jeremiás 42 Jeremiás 43 Jeremiás 44 Jeremiás 45 Jeremiás 46 Jeremiás 47 Jeremiás 48 Jeremiás 49 Jeremiás 50 Jeremiás 51 Jeremiás 52Verse
Jeremiás 52:1 Jeremiás 52:2 Jeremiás 52:3 Jeremiás 52:4 Jeremiás 52:5 Jeremiás 52:6 Jeremiás 52:7 Jeremiás 52:8 Jeremiás 52:9 Jeremiás 52:10 Jeremiás 52:11 Jeremiás 52:12 Jeremiás 52:13 Jeremiás 52:14 Jeremiás 52:15 Jeremiás 52:16 Jeremiás 52:17 Jeremiás 52:18 Jeremiás 52:19 Jeremiás 52:20 Jeremiás 52:21 Jeremiás 52:22 Jeremiás 52:23 Jeremiás 52:24 Jeremiás 52:25 Jeremiás 52:26 Jeremiás 52:27 Jeremiás 52:28 Jeremiás 52:29 Jeremiás 52:30 Jeremiás 52:31 Jeremiás 52:32 Jeremiás 52:33 Jeremiás 52:34
Jeremiás 52:3 (KAR) – A harag következményei Jeruzsálemre és Júda népére
A Izráel bukásának sorsa nagyrészt Isten haragjának és nép engedetlenségének következménye, amely Jeruzsálemet és Júda népét sújtotta a Babilóniai fogság időszakában. A versek egy közvetlen ok-okozati összefüggést mutatnak be: Isten büntetése világítja meg a nép törekvéseinek és vezetőinek engedetlenségét, és ezt kiváltja a babiloni hódító hatalom. Sedékiás kilépve a józan megfontolásból és Istennel szembeni hűség hiányában súlyos következményekkel nézett szembe.
I. Literáris kontextus
A 52. fejezet Jeruzsálem megsemmisítésének utolsó szakasza; a fejezet összefoglalja a görbe út végkimenetelét: Jeruzsálem elvesztése, a templom felgyújtása és a király elmenetele Babilonba. A sürgető mondat, hogy „az Úr haragjáért… míglen elveté őket színe elõl” egyrészt Isten ítéletét, másrészt az emberi engedetlenség végső következményeit hangsúlyozza. Sedékiás bűne és engedetlensége a történet középpontjában áll: ő mint uralkodó a Babilóniai hatalommal szemben nem találta meg a helyes Istenfőtt rendet.
II. Teológiai jelentőség
A mondat a büntetés elvét mutatja: Isten elfordulása és haragja akkor jelenik meg, amikor népe döntései a hűség és engedelmesség felől a lázadás felé billennek. Ugyanakkor tekintettel van a hitben való bizalomra és Isten iránti hűségre is: még a fogság idején is lehetőséget biztosít a kegyelem és a megtérés kezdeményezésére, ha a nép megfelelő módon válaszol. A magas rangú vezetők felelőssége különösen hangsúlyos: Sedékiás ítéletei befolyásolták a nép sorsát, és annak engedetlensége végzetes következményekkel járt.
III. Keresztmetszetek más írásokhoz
- Izajás próféciáinak kontrasztja: Isten haragja és irgalmassága egyaránt jelen van a történetben; a büntetés súlya a népnek és vezetőinek felelősségét emeli ki. (Példabeszédekben és Zsoltárokban is megjelenik az isteni büntetés és ítélet témája.)
- Dániel könyve és Ezra/Nehemiás krónikája: a fogság és a visszatérés összefüggései, ahol az engedetlenség súlya megmutatkozik a nemzet történetében, de a bűnbánat és a hit Istenhez vezethető visszatérés útja.
IV. Rövid reflexiók – kérdések az olvasóhoz
V. Kapcsolódó versek (rövid összefüggésmagyarázattal)
- Izajás 54:17: Isten védelme a népe fölött a büntetés idején is, amikor a hit és a reménység megmarad.
- Zsoltárok 110:1: Királyi hatalom és engedelmesség összhangja, amely a vezetés és a nép viszonyát formálja.
- Ezsdrás 1:1-2: A fogság utáni visszatérés tervének kezdeti lépései, amikor Isten gondviselése megmutatkozik a nép újragondolásában.
VI. Összefoglaló
A Jeremiás 52:3 a büntetés és engedetlenség súlyát világítja meg, miközben rámutat arra, hogy Isten haragja és kegyelme párhuzamosan jelen van a történetben. Sedékiás vezetői döntése és a nép engedetlensége közvetlen ok-okozati láncot alkot, amely Jeruzsálem pusztulásához és a fogsághoz vezet. A szöveg a hűség és engedelmesség fontosságát helyezi előtérbe, miközben lehetőséget nyújt a visszatérésre a kegyelemmel és az Istennel való szövetség megújításával.