Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Jób 31:1 Jób 31:2 Jób 31:3 Jób 31:4 Jób 31:5 Jób 31:6 Jób 31:7 Jób 31:8 Jób 31:9 Jób 31:10 Jób 31:11 Jób 31:12 Jób 31:13 Jób 31:14 Jób 31:15 Jób 31:16 Jób 31:17 Jób 31:18 Jób 31:19 Jób 31:20 Jób 31:21 Jób 31:22 Jób 31:23 Jób 31:24 Jób 31:25 Jób 31:26 Jób 31:27 Jób 31:28 Jób 31:29 Jób 31:30 Jób 31:31 Jób 31:32 Jób 31:33 Jób 31:34 Jób 31:35 Jób 31:36 Jób 31:37 Jób 31:38 Jób 31:39 Jób 31:40
Jób 31:18 – "Hiszen ifjúságom óta, mint atyámnál nevekedett nálam, és anyámnak méhétõl kezdve vezettem õt!" (KAR)
Jób e versben a saját integritását és gondolkodásmódját alapozza meg a társadalmi és családi kötelezettségekhez. Azt állítja, hogy életében a hevesen kritizált bűnöketől mentesen vezette gondoskodását és törődését, az emberi élet kezdetétől fogva felelős volt saját tetteiért. Ez a nyilatkozat a szenvedések közepette is a beszélő erkölcsi állhatatosságának és személyes felelősségének kifejeződése, amelyet Isten színe előtt is vállal.
1) Irodalmi kontextus
Jób könyve nagy része prózai beszéd és költemény keveréke. Ebben a fejezetben Jób védelmével és önálló erkölcsi ítéletével lép elő. A vers hangsúlyozza a gyermekkor óta tapasztalt, személyes felelősséget, amelyet Jób terhel saját nevelésének és életének kezdetétől fogva. Ezzel szemben a szenvedés időszakában gyakran esik szó a jócselekedetek vagy a bűnök felelősségének megkérdőjelezéséről. Jób ebben a részben visszavezet bennünket a személyes állításaiba: a felnőtt életben hozott döntéseket minden külső körülmény ellenére vállalja, és nem küld bajt a családjára vagy másokra.
2) Teológiai jelentőség
A vers hangsúlyozza az egyén felelősségét és a szenvedés célját a szolidaritás valódi keretében. Jób állítása nem önző kiválasztottságot, hanem a közösségi rendet védő személyes felelősséget tükröz: ifjúsága óta és anyja méhétől fogva vezetem őt – ez a későbbi viselkedésben is következetes marad. A gyökérkérdés: Isten uralmát és igazságosságát nem lehet egyszerűen a szenvedés logikájával értelmezni; Jób mégis hangsúlyozza a belső integritást és a gondolkodás szabadságát, amelyet Isten előtt vállal.
3) Áthangolott kapcsolódások a Szentírásban
Rövid összekapcsolások: a kezdeti isteni ismeret és vigyázás (Zsoltárok 139), a személyes felelősség és ítélethozatal (Róma 14), valamint a családi kötődés és az élet kezdetének tudatos elfogadása (Józsué 24).
4) Kérdések a gondolkodáshoz
5) Konklúzió
Ez a vers megadja a lehetőséget, hogy Jób személyes erőfeszítését és belső integritását helyezzük előtérbe. A kezdetekbe való visszatekintés, a nevelés és a saját döntések vállalása összekapcsolódik a hit és a személyes felelősség központi tartalmával. A szenvedés közepette Jób nem adja fel az igazság keresését, hanem megőrzi az Istennel való beszéd és a morális kötelesség egyik fontos alapkövét: számot adni tetteinkért Isten előtt.
Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke tömör megállapításai a személyes felelősségről és az élet kezdetétől fogva vezető isteni gondviselésről jelennek meg az általuk írt kommentárokban. Ezek röviden úgy írhatók át: Henry a szenvedés kontrasztját hangsúlyozza Isten igazságosságával; Barnes a közösségi kötelesség és a személyes elkötelezettség arányát kezeli; Clarke a természetes és lelki felelősség összefonódását világítja meg. Ha szükséges, idézhető röviden: Henry szerint a jó és igaz élet „bizonyítja” Isten helyes ítéletét; Clarke rámutat, hogy a születéstől fogva vállalt felelősség belsőbb erkölcsi alap, mint a külső körülmények.