Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Jób 31:1 Jób 31:2 Jób 31:3 Jób 31:4 Jób 31:5 Jób 31:6 Jób 31:7 Jób 31:8 Jób 31:9 Jób 31:10 Jób 31:11 Jób 31:12 Jób 31:13 Jób 31:14 Jób 31:15 Jób 31:16 Jób 31:17 Jób 31:18 Jób 31:19 Jób 31:20 Jób 31:21 Jób 31:22 Jób 31:23 Jób 31:24 Jób 31:25 Jób 31:26 Jób 31:27 Jób 31:28 Jób 31:29 Jób 31:30 Jób 31:31 Jób 31:32 Jób 31:33 Jób 31:34 Jób 31:35 Jób 31:36 Jób 31:37 Jób 31:38 Jób 31:39 Jób 31:40


Jób 31:20 (KAR) – Az az igazság, amely Jób nyilvános nyomorúságában is megmutatkozik
Az elbeszélő kölcsönzése a fejezet elejéről: Jób látszólagos bűnösségre utaló vádakkal szemben fogalmazza meg élesen sajátos életútjának hitét és integritását. A 31. fejezet Jób minden oldalát áthatja: a nyomorúság, a pénz és a család kérdésének felvetése mellett az őszinte, személyes vallomás, amelyet Isten elé visz. A szóban forgó vers olyan rész, amely végigfutja a nyilvános és belső áldás-kérdés Dialektikáját: ha Isten nem áldotta volna őt, az ő tevékenysége és javai olyan módon nem szolgálnák, hanem inkább nélkülözték volna.
A szöveg rövid kiemelése és értelmezése
„Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett” – Jób itt a saját igazságosságát és Istenhez fűződő viszonyát állítja előtérbe: az a meggyőződés, hogy Isten gazdaguá teszi vagy bünteti, a személyes hűség és az élet külső jelzései között távlatot ad a módra, ahogyan Isten az embert szemléli. Jób hangsúlyozza, hogy a külső jólét, javak és termékenység a belső istenfélelem és igazságosság megnyilvánulása lehet, vagyis az áldás forrása Istentől fakad, és nem pusztán a véletlen vagy emberi erőfeszítés eredménye.
Mit árul el a szöveg Istenről és a hitről?
- Isten látóhatára a szívben és a cselekedetekben: Jób világosan beszél arról, hogy a szemlélő Isten nem a látható vagyon vagy siker alapján mér, hanem a belső igazságosság és jóindulat alapján.
- A hit egyszerre személyes és nyilvános: Jób vallomása arról, hogy Istenhez való kapcsolatát nem a zsákmány vagy társadalmi elismerés táplálja, hanem a közvetlen Istennel való közösség és a hitnek adott válasz.
Értelmező kulcsszavak
Hasonló gondolatok a Bibliában
Házi felhasználás és ma érvényes alkalmazás
- A nehéz időkben is tartsuk szem előtt a belső hűséget: Jób példája szerint a hit nem kizárólag a jólétben mérhető. Bizonytalanság idején is megőrizhetjük bizalmunkat Isten iránt.
- Keressük Isten közelségét a mindennapokban: a külső javak helyett a szívbeli kapcsolatra figyeljünk, és hálásak legyünk az Ő gondviseléséért.
Keresztutalások
- Károli-fordítású szövegkép: Jób 31:20 összefügg a szív és a test megnyugvásával, amelyet Isten adhat vagy megengedhet.
- Példabeszédek 10:22 és Zsoltárok 128:2: mindkettő rámutat arra, hogy az istentiszteleten megélt áldás és a családi áldás összefügg az igaz életmóddal.
Rövid összegzés: Jób 31:20 a belső igazságosság és Istenhez fűződő közösség súlyát hangsúlyozza. A szöveg arra emlékeztet, hogy az áldás forrása a jóindulatú Isten, és a hit élőnek marad abban a helyzetben is, amikor a külső körülmények fájdalmasan hiányoznak.