Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Jób 31:1 Jób 31:2 Jób 31:3 Jób 31:4 Jób 31:5 Jób 31:6 Jób 31:7 Jób 31:8 Jób 31:9 Jób 31:10 Jób 31:11 Jób 31:12 Jób 31:13 Jób 31:14 Jób 31:15 Jób 31:16 Jób 31:17 Jób 31:18 Jób 31:19 Jób 31:20 Jób 31:21 Jób 31:22 Jób 31:23 Jób 31:24 Jób 31:25 Jób 31:26 Jób 31:27 Jób 31:28 Jób 31:29 Jób 31:30 Jób 31:31 Jób 31:32 Jób 31:33 Jób 31:34 Jób 31:35 Jób 31:36 Jób 31:37 Jób 31:38 Jób 31:39 Jób 31:40
Jób 31:11 (KAR) – A gyalázatosság és a birák elé tartozó bűn súlya
Jób elismeri, hogy a szíve mélyén minden elvárással ellentétes bűnre gondolni és azt megtenni gyalázat és károkozás, amelyért az igazságos ítélet előtt felelősséssé válik. A vers arra mutat rá, hogy az emberi élet minden folyamata nyomán ott lappanganak olyan cselekedetek, amelyek a társadalom és az isteni törvény előtt is megbotránkoztatók lehetnek. Ebben a mondatban a testi, benső vágyak és a nyilvános következmények összekapcsolódnak: a bűn nem csupán titokban maradó gondolat, hanem olyan tett, amelyre az ítélet és az okozott sérelem miatt számítani kell.
Környező irodalmi és stilisztikai kontextus
Jób könyvében a próba és a kérdés a jó és igaz ember arcát vizsgálja, amikor szenvedés sújtja. A beszédmód itt erősen személyes és őszinte: Jób kiáll a szíve és cselekedetei mellett, és elutasít minden olyan magatartást, amelyről úgy érzi, hogy Isten és az emberek előtt is méltatlan. A mondat hangja tükrözi a jogszerű fényt: nem lehet bagatellizálni a bűn súlyát, mert az ítélet előtt vállalni kell a felelősséget.
Teológiai jelentőség
A vers hangsúlyozza a személyes bűn felelősségét: az embernek tettekben és szavakban egyaránt felelnie kell. Jób nem csupán a nyomorulatok közti szenvedés teherét érzi; ő elismeri, hogy a lélek sötétsége is úgy hozhat elkövetést, amely a közösség tisztességét is veszélyezteti. Ezzel összhangban rámutat a bűn belső természete és hogy a tettek visszhangra találnak a társadalmi és isteni ítéletben.
Keresztmetszet az írások között
Részletezik, hogy a látszólag apró vágyak is megrázhatják az élet igazságát, és hogy a nyilvános intézmények előtt is felelősséggel tartozunk.
Hogyan legyenek kérdések a saját élethez
Összegző következtetés
Jób 31:11 rámutat arra, hogy a bűn nem csupán nyilvános cselekedet, hanem a szív mélyén gyökerező vágyak és késztetések összessége, amelyért felelősséggel tartozunk. A verseket követő elmélkedésekében Jób a saját igazságkeresését hívja fel a szemléletre: ha az ember a szívét tisztán tartja, akkor a tettei is összhangban lesznek az isteni törvénnyel. Említésre méltóak Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke megállapításai, melyek a belsőbeli hajtóerők és a nyilvános élet közötti összefüggést hangsúlyozzák: a látszólagos érzelem és a cselekedet közötti egység adja meg az igaz emberi állhatatosságot. Kiemelt idézetek: „Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.” (KAR) Ezzel a hangsúllyal olvasható a szöveg: a szívben megfogant bűn úgy jelenik meg, hogy annak következményei és ítélete világos legyen a társadalomban és Isten előtt is.
Átgondolandó idézetek (részleges): Matthew Henry: „A bűn mindenben bűn, ahol a szív felől fakad”; Albert Barnes: „A benső vágyak tettet ösztönöznek, és a nyilvános felelősség elkerülése nincs mentesen.”; Adam Clarke: „A belső hajtóerők megnyilvánulása a cselekedetben mutatkozik meg.”