Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
János 4:1 János 4:2 János 4:3 János 4:4 János 4:5 János 4:6 János 4:7 János 4:8 János 4:9 János 4:10 János 4:11 János 4:12 János 4:13 János 4:14 János 4:15 János 4:16 János 4:17 János 4:18 János 4:19 János 4:20 János 4:21 János 4:22 János 4:23 János 4:24 János 4:25 János 4:26 János 4:27 János 4:28 János 4:29 János 4:30 János 4:31 János 4:32 János 4:33 János 4:34 János 4:35 János 4:36 János 4:37 János 4:38 János 4:39 János 4:40 János 4:41 János 4:42 János 4:43 János 4:44 János 4:45 János 4:46 János 4:47 János 4:48 János 4:49 János 4:50 János 4:51 János 4:52 János 4:53 János 4:54
János 4:13 – "Felele Jézus..." (KAR fordítás)
Jézus azért beszél a testi vízről, mert a valódi életet ígérő lelki víz felől tanít: aki ebbõl a vízbõl iszik, az nem szomjazik soha többet, mert az élő víz Krisztus által az örök élethez vezet.
Kontextus és környezet
János evangéliumában Jézus a samáriai asszonnyal találkozik a kútnál. Ebben a beszélgetésben a testi szükség és a lelki szükség összeér: ahol a nõ a földi vízrõl beszél, Jézus felkínálja az élő vizet, amely belső megelégedést ad. A mondat ebben a párbeszédben a gyülekezet felé szóló tanítás előszobája: a megváltás ajándéka már jelen van a közelben, és azt az emberi szomjúság mélyére érkező békével tölti be.
Interpretációs megfigyelések
Közvetlen üzenet a lényeghez
Aki hisz Jézusban és elfogadja tőle az élő vizet, annak belső élete megújul, és késztetést érez a hit szeretetében, nem jár járási nélkülözésben, mert Krisztusban az élet forrása folytonossá válik.
Rövid tematikus összefüggések
Kapcsolódó igehelyek rövid magyarázattal
- János 7:37–39: Jézus e beszéd kapcsán a lélek vizéről beszél, amely ifjabb korunkban örömöt és tartósságot ad. A szívben meginduló kívánság a kegyelem felismerésére hív.
- János 6:35: Jézus magát az élet kenyérének és az élő víz forrásának mutatja be; a hitben táplálkozó lélek soha nem szomjazik.
történeti-szellemű megjegyzések
Public domain kommentárokból nyert impulzusok megerősítik, hogy a “víz” kép a názárusi Jézus személyére és a kegyelemre utal, amely által a hívő belép az örökkévaló életbe. A fordítás hangsúlyozza: a testi szükség helyett Krisztus a lelki beteljesülést kínálja.
Rövid gyakorlati tanulság
2–3 Krisztus-központú keresztyén kapcsolódási pont: az élő víz példázata segít emlékezni a hit alapvető ajándékára: Istennel való közösség, életadó kegyelem, amely által megújul a lélek.
Hivatkozott részletek rövid idézetei: “Mindaz, a ki ebbõl a vízbõl iszik, ismét megszomjúhozik” – ez a Mk. 4:13 jellegű gondolat János 4 kontextusában értelmezhető; a teljes idézet megértéséhez érdemes Jézus többi szavait is figyelni a beszélgetés során.