Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
János 4:1 János 4:2 János 4:3 János 4:4 János 4:5 János 4:6 János 4:7 János 4:8 János 4:9 János 4:10 János 4:11 János 4:12 János 4:13 János 4:14 János 4:15 János 4:16 János 4:17 János 4:18 János 4:19 János 4:20 János 4:21 János 4:22 János 4:23 János 4:24 János 4:25 János 4:26 János 4:27 János 4:28 János 4:29 János 4:30 János 4:31 János 4:32 János 4:33 János 4:34 János 4:35 János 4:36 János 4:37 János 4:38 János 4:39 János 4:40 János 4:41 János 4:42 János 4:43 János 4:44 János 4:45 János 4:46 János 4:47 János 4:48 János 4:49 János 4:50 János 4:51 János 4:52 János 4:53 János 4:54
Miért számít ez a vers?
János 4:15 a nő beszámolóképe: az asszony felismeri Jézus különleges hatalmát, és ezt a felismerést követeléssel kíséri. A megszólítás végén a kérése nem csupán testi víz után szól; vágya mélyebb, szellemi kielégülést jelez: az eredeti találkozás az összeköttetésért, a lelki ébredésért és az igazság kereséséért történik. E versrészlet megvilágítja, hogy Krisztus miként tár fel éhséget és szomjúságot az emberben, majd ígéretet ad számára.
Az eredeti környezet rövid áttekintése
A történet a samáriai kútnál játszódik. Jézus, útban Júdeából Galileába, Samaria földjén megpihen, és a kútnál beszélget egy szamáriai asszonnyal, aki a vízigényével és személyes életével foglalkozik. A beszélgetés forró pontja, amikor Jézus a vízről beszél, és az asszony ráébred, hogy Jézus a megígért Messiás lehet. E konkrét kérés jelzi: az asszony érzi, hogy Jézus valami többet kínál, mint egy földi kút vize.
A fő üzenet áttekintése
A versközép elemzi a lelki vágyakat: az ember hosszú ideig keresi a vízcseppeket, amelyeket csak Krisztus adhat meg. A nő felismeri, hogy az ő szomjúsága csak részben oldható meg földi vízzel; valójában Krisztusban talál kielégülést. Ez a jelenetsor átvezet abba a mélyebb beszédbe, amelyben Jézus a "élő víz" fogalmát vezeti be — olyan lelki élet forrása, amely örök életre tisztít és megújít.
Keresztmetszetek és kapcsolódó témák
Összekapcsolható: János 7:37–39 (az élő víz ígérete), 1 Korintusz 12:13 (egy kenyér, egy Lény, sok nép részéről), és Róma 10:9–11 (hit beszéde: Krisztusba vetett bizalom). Ezek a paragrafusok mind azt hangsúlyozzák, hogy Krisztus a lelki éhség és a bűn miatti kivánságokra válaszol, és közösséget teremt az egységben.
Kereskedelmi és vallási kontextusban Adam Clarke és Matthew Henry közös értalálásai szerint a beszélgetés türelem és megváltás jelét mutatja: elismeri a nők általános vágyát az igazság és életadó kegyelem után, amelyet Jézus kínál. Albert Barnes rámutat, hogy Jézus személyes módon közelít a samáriai asszonyhoz, nem csupán tanítást ad, hanem személyes ígéretet közvetít: a víz, amely örök életre ad.
Fontos idézetek (részleges, a korábbi kommentárokból):
Matthew Henry: "Jesus speaks not as a judge, but as a gracious suitor, inviting the soul to drink of the living water." Csak rövid idézet szövegrészletként, amit publikusan közölt forrásokban találunk.
A nő kérése („add nékem azt a vizet”) arra világít rá, hogy Isten kegyelme személyre szabott. Krisztus felhív bennünket, hogy ne csak a külső szükségleteinket nyugtassuk meg, hanem lényegében higgyünk benne és fogadjuk el az ő adományát: az élő vizet, amely megújít és örök életre vezet. Ha találkozunk Krisztussal, akkor az életünk minden részére hatással van: a belvárosi hétköznapoktól kezdve a családi kapcsolatokig és a szolgálatunkig.