Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
3 Mózes 19:1 3 Mózes 19:2 3 Mózes 19:3 3 Mózes 19:4 3 Mózes 19:5 3 Mózes 19:6 3 Mózes 19:7 3 Mózes 19:8 3 Mózes 19:9 3 Mózes 19:10 3 Mózes 19:11 3 Mózes 19:12 3 Mózes 19:13 3 Mózes 19:14 3 Mózes 19:15 3 Mózes 19:16 3 Mózes 19:17 3 Mózes 19:18 3 Mózes 19:19 3 Mózes 19:20 3 Mózes 19:21 3 Mózes 19:22 3 Mózes 19:23 3 Mózes 19:24 3 Mózes 19:25 3 Mózes 19:26 3 Mózes 19:27 3 Mózes 19:28 3 Mózes 19:29 3 Mózes 19:30 3 Mózes 19:31 3 Mózes 19:32 3 Mózes 19:33 3 Mózes 19:34 3 Mózes 19:35 3 Mózes 19:36 3 Mózes 19:37



3 Mózes 19:33 (KAR) – Jövevények és az istentiszteleti közösség
A fejezet középpontjában Isten Izrael népével kötött szövetségének etikai törvényei állnak. A 19. fejezet a szentesség gyakorlati megvalósítását írja le: egyrészt Isten harasztszabályai, másrészt a közösség tagjai közötti méltányosság és tisztelet követelményei. A 33. vers kifejezetten a jövevényhez való viszonyt szabályozza: ha idegen tartózkodik nálatok, ne nyomorgassátok őt. Ez a parancs kiemeli a gondoskodást, a méltányosságot és a közösség iránti felelősséget, amely nemcsak a gyakorlatban jelentkezik, hanem a szívből fakadó szeretetben is.
A vers szövege és környezete
A vers a közösség tagjainak viselkedését rendezi a jövevényekkel szemben. A kifejezés világos: ne legyen kizsákmányolás, sem nyomorgatás. A bibliai előírás hangsúlyozza, hogy a föld egyik jövevényét sem szabad alárendelni vagy megalázni; minden ember Isten képmását hordozza, még ha ideiglenesen is van a közösség köreiben. A környezet nyomorítás nélküli felébresztése az igazságosság és a szentség gyakorlatát jelenti a mindennapi életben.
Hitéleti tanulság
A vers központi tanulsága a befogadás és a tisztelet gyakorlása a gyakorlatban. Isten népe nemzetségre vagy állásra alapozott kiváltságot élvez, hanem minden embert tisztel és védi. A jövevények védelme a szövetséghez tartozás jele, mert szívében Isten törvényének fényével élnek. Így a közösség hitelessége a gondviselő szeretetben mérhető le: aki befogad és védi a rászorulót, az Isten igéjét testesíti meg.
Hivatkozások és kapcsolódó gondolatok
Gyakorlati alkalmazás
Összefoglaló
A 3 Mózes 19:33 a közösségi élet etikai alapját foglalja össze: a jövevények iránti tisztelet és nemzeti vagy népi hovatartozástól független gondoskodás legyen a norma. Ezzel tükröződik Isten szentsége és irgalma, amely nemcsak az ég felé, hanem az emberek között is kiárad. A tanítás egyaránt aktuális legyen közösségünk minden tagjára nézve: befogadás, méltányosság és gyakorlati támogatás mindenkinek, aki hozzánk tartozik – akár átmenetileg, akár örökre.
Az alábbiakban olyan közismert public domain kommentárokból vett gondolatok találhatók, amelyek a magyar olvasó számára értelmezést adhatnak: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke. A következő idézetek kizárólag rövid kivonatok; ahol pontos mondatokat idézünk, azokat zárójelben jelöljük: “...”.
Matthew Henry megközelítésében ez a parancs a szent közösség éberségének példája: a szeretet és igazságosság összhangja a hétköznapokban – a vendég iránti kegyesség az Istenhez való hűség jele. Albert Barnes szerint a törvény a gyakorlatban tanítja meg az embereknek, hogy a befogadás és a tisztelet legyen a közösség normája. Adam Clarke hangsúlyozza, hogy a jövevények védelme Isten törvényeinek része, és az idegenekkel való bánásmód megmutatja a Istenhez tartozás minőségét.