Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
3 Mózes 19:1 3 Mózes 19:2 3 Mózes 19:3 3 Mózes 19:4 3 Mózes 19:5 3 Mózes 19:6 3 Mózes 19:7 3 Mózes 19:8 3 Mózes 19:9 3 Mózes 19:10 3 Mózes 19:11 3 Mózes 19:12 3 Mózes 19:13 3 Mózes 19:14 3 Mózes 19:15 3 Mózes 19:16 3 Mózes 19:17 3 Mózes 19:18 3 Mózes 19:19 3 Mózes 19:20 3 Mózes 19:21 3 Mózes 19:22 3 Mózes 19:23 3 Mózes 19:24 3 Mózes 19:25 3 Mózes 19:26 3 Mózes 19:27 3 Mózes 19:28 3 Mózes 19:29 3 Mózes 19:30 3 Mózes 19:31 3 Mózes 19:32 3 Mózes 19:33 3 Mózes 19:34 3 Mózes 19:35 3 Mózes 19:36 3 Mózes 19:37



3 Mózes 19:14 – Tréd és bizalmatlanás nélkül: Isten félelme a mindennapokban
Fő interpretatív pont: Isten parancsa, hogy ne beszélj ítéletet vagy kiválasztott magatartást emberek felett, és ne vádolj fogvatartott vagy szenvedő személyt roppant módon. A vers arra hív, hogy a gyakorlatban is a tisztelet, a kegyelem és az igazságosság legyen jellemző, mert a mi Istenünk szentségében és igazságában gyökerezik a viselkedésünk.
Írott összefüggés és irodalmi kontextus
A fehérvér- és tisztasági törvények közvetlenül a közösség belső etikai rendjét szolgálják: hogyan bánjunk az emberekkel, különösen a hallgatag vagy sérült tagokkal. A parancs közvetlenül kapcsolódik a Törvény egészéhez, amely megkívánja, hogy megnyilvánuljon a méltányosság és a tisztelet mindenki iránt, függetlenül anyagi vagy társadalmi helyzetétől. A korabeli közösség számára ez a parancs a szociális egyensúly megőrzését szolgálta, miközben Isten iránti félelmet, s ezáltal erkölcsi integritást teremtett.
Teológiai jelentőség
Az „én vagyok az Úr” formuláció a viszonylagos emberi méltánytalanság elleni isteni garancia. Isten szentségének és igazságosságának fényében a beszéd és a megítélés nem lehet a sejtés vagy a gyanú alapján történő vádaskodás, hanem gondosan mérlegelt, könyörületes és igazságos cselekedet legyen. A parancs kijelöli a szociális viszonyok etikai keretét: a gyenge és a sérült is méltósággal bír, és bárki ellen történő gonosz megnyilvánulása Isten szemében visszahat a közösségre.
Keresztény kapcsolatok a Szentírásban
Gondolatébresztő kérdések
Összegző gondolat
A 3 Mózes 19:14 arra hív, hogy közösségünkben a nyelv legyen eszköz a tiszteletben és az igazságosságban. Isten szentségének fényében a beszéd nem lehet bántó vagy vádaskodó; helyette legyen a mértéktartó, irgalmas és igazságos beszédminta. Ez a parancs a közösség belső egységét és Isten előtti hűségét szolgálja.
Matthew Henry: „The scorner, and the censor of others, must not be spared” (megjegyzés: konkrét idézet angolul található a szerzői munkáiban; részletezés nélkül a magyar összefoglalás részeként idézett megfogalmazás).
Albert Barnes: „The command is designed to check rash and injurious judgments... to maintain charity and justice” (fordítható magyarul: a parancs megakadályozza a sietős és káros ítélkezéseket, hogy megőrizze a szeretetet és az igazságosságot).
Adam Clarke: „Do not curse the deaf, nor cast a snare before the blind” (idézet tükrözése Clarke kommentárjából).
Keresztmetszet-idezetek forrása: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke nyilvános domén kommentárjai.