Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Jeremiás 1 Jeremiás 2 Jeremiás 3 Jeremiás 4 Jeremiás 5 Jeremiás 6 Jeremiás 7 Jeremiás 8 Jeremiás 9 Jeremiás 10 Jeremiás 11 Jeremiás 12 Jeremiás 13 Jeremiás 14 Jeremiás 15 Jeremiás 16 Jeremiás 17 Jeremiás 18 Jeremiás 19 Jeremiás 20 Jeremiás 21 Jeremiás 22 Jeremiás 23 Jeremiás 24 Jeremiás 25 Jeremiás 26 Jeremiás 27 Jeremiás 28 Jeremiás 29 Jeremiás 30 Jeremiás 31 Jeremiás 32 Jeremiás 33 Jeremiás 34 Jeremiás 35 Jeremiás 36 Jeremiás 37 Jeremiás 38 Jeremiás 39 Jeremiás 40 Jeremiás 41 Jeremiás 42 Jeremiás 43 Jeremiás 44 Jeremiás 45 Jeremiás 46 Jeremiás 47 Jeremiás 48 Jeremiás 49 Jeremiás 50 Jeremiás 51 Jeremiás 52Verse
Jeremiás 9:1 Jeremiás 9:2 Jeremiás 9:3 Jeremiás 9:4 Jeremiás 9:5 Jeremiás 9:6 Jeremiás 9:7 Jeremiás 9:8 Jeremiás 9:9 Jeremiás 9:10 Jeremiás 9:11 Jeremiás 9:12 Jeremiás 9:13 Jeremiás 9:14 Jeremiás 9:15 Jeremiás 9:16 Jeremiás 9:17 Jeremiás 9:18 Jeremiás 9:19 Jeremiás 9:20 Jeremiás 9:21 Jeremiás 9:22 Jeremiás 9:23 Jeremiás 9:24 Jeremiás 9:25 Jeremiás 9:26
Jeremiás 9:23 (KAR) – A természetes dicsekvés korlátja
Jeremiás prófétája ebben a részben Isten követelését hirdeti: az ember ne a saját adottságaira támaszkodjon, hanem Isten kegyelmére és hitére. A három kategória – bölcsesség, erő és gazdagság – olyan dimenziókat fed be, amelyekben az ember általában dicsekszik. A próféta azonban világossá teszi, hogy ezek önmagukban nem adnak jogosultságot vagy állapotot Isten jogai előtt.
Literáris kontextus
Jeremiás könyve a bűnbánat és a mennyei ítélet közepette szól. A próféta a néphez szól, akik szertelenül támaszkodnak külső sikerre és világi hatalomra. A lehető leghatékonyabb ellenpont az, amikor Isten szolgálatában az ember alázattal ismeri fel önmagát és Isten hatalmát. A szakasz hangsúlyozza: a külső siker nem azonos a belső Isten-kapcsolattal.
Teológiai jelentőség
A szöveg bemutatja Isten centralitását a megértésben: csak az Kérdezés által megoldott kérdésekre adhat értelmet. A bölcsesség, erő és gazdagság ezekben a kontextusokban olyan ajándékok, amelyek helyes használatban szolgálják Isten akaratát, de önmagukban nem jogosítanak fel méltánytalan kiválasztásra vagy büszke önbizalomra. A hangsúly tehát a megtérésre és az Istennel való közösségre irányul.
Áttekintés a Szentíráson belüli kapcsolatok
Rövid magyarázat: a fenti kapcsolatok egy közös mintát mutatnak: a földi rang és kapzsiság helyett a hit, a próba és az Istenbe vetett bizalom ad értelmet.
Gondolatébresztő kérdések
Kis összegzés
Az Úr ezt mondja: ne dicsekedjünk a saját szívünk javára – se bölcsesség, se erő, se gazdagság legyen az önelégültség forrása. Inkább keresztény tilalom a hit Isten iránti hitében, a kegyelemben való vallásosságban, és az alázatos szolgálatban rejlik a valódi érték.
Kiemelt idézetek (Matthew Henry, Albert Barnes, Adam Clarke) – rövid megjegyzés:
Matthew Henry értelmezése szerint a "ne dicsekedjék" Isten előtt kiemeli, hogy az ember csak Isten kegyelméből élhet és nyerhet igaz értelmet; a földi érdemek csak látszólagosak. ("...not boast of their wisdom, strength, or riches in themselves...")
Albert Barnes hangsúlya: Isten az ilyen dicsekvés ellen olyan mércét állít, amely kiemeli az emberi önbizalom mulandóságát, és a kegyelemre való ráhagyatkozás fontosságát. ("Let him not glory in his wisdom...")
Adam Clarke pedig rámutat: a próféta meg akarja őrizni a népet az önteltség kísértésétől, és az alázatosság útjára terelni. ("Boast not in thy wisdom...")