Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 15:1 Példabeszédek 15:2 Példabeszédek 15:3 Példabeszédek 15:4 Példabeszédek 15:5 Példabeszédek 15:6 Példabeszédek 15:7 Példabeszédek 15:8 Példabeszédek 15:9 Példabeszédek 15:10 Példabeszédek 15:11 Példabeszédek 15:12 Példabeszédek 15:13 Példabeszédek 15:14 Példabeszédek 15:15 Példabeszédek 15:16 Példabeszédek 15:17 Példabeszédek 15:18 Példabeszédek 15:19 Példabeszédek 15:20 Példabeszédek 15:21 Példabeszédek 15:22 Példabeszédek 15:23 Példabeszédek 15:24 Példabeszédek 15:25 Példabeszédek 15:26 Példabeszédek 15:27 Példabeszédek 15:28 Példabeszédek 15:29 Példabeszédek 15:30 Példabeszédek 15:31 Példabeszédek 15:32 Példabeszédek 15:33



Példabeszédek 15:21 (KAR) – A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
Ez a mondat Példabeszédek könyvének bölcsességmondások sorában megfogalmazott igazságai közé tartozik, amely a beszéd leírásának közvetlen hangvételében mutatja meg a döntő különbséget a gondolkodásmódok között. A vers a szellemesség és a józanság ültető-váltakozását helyezi fókuszba: a bolondság öröme rövid távú, felületes elégedettséget nyújt, míg az értelmes ember higgadt, céltudatos járást folytat.
I. Mit mond a szöveg Istenről és a hitről?
A versek gyakran összekötik az értelmet a megszóló, isteni bölcsességgel: Isten a bölcsesség forrása, és az ember helyes döntései Isten útjának követését tükrözik. Ebben a mondatban a “bolondság” és az “értelmes férfiú” közti választás jelzi, hogy a gondolkodás elsődleges mércéje nem csak a racionális logika, hanem az Istenhez méltó félelem és értelmes cselekvés. Az isteni út a gyakorlatban mutatkozik meg: a hosszú távú szívvel-lélekkel végzett döntések hívő életet formálnak, míg a bolondozás a szív mohóságát és figyelmetlenségét tükrözi.
II. Magyarázat a kulcsszavak alapján
III. Kapcsolódó igei magyarázatok
Az együtt olvasott versek hangsúlyozzák, hogy a bölcsesség a szív közepéről fakad, és a döntések hosszú távú következményeit láttatják. Például a fejezet másik részeiben erős a kalla az értelmes út és a cselekvő hit fontossága. Az összefüggésben az is látható, hogy a józantervezettség és a lélekengedelmes félelem az Istenhez méltó élet része.
IV. Rövid értelmezési összegzés
Ez a versek közvetítik, hogy az életben a döntő kérdés nem csak az öröm pillanatnyi volta, hanem annak következményeire való tekintettel megfontolt, céltudatos irányba indulás. A hit szerint járó életben a gondolkodás és a cselekvés összhangban van Isten akaratával.
V. Alkalmazás a mai napra
- Kérdezd meg magadban: mi motivál a döntéseidben? A valódi bölcsesség a hosszú távú javakra és a jó tanácsokra figyel, nem pedig a múló örömök hajszolása.
- Gyakorold a megfontoltságot a mindennapi döntésekben: kölcsönzés, költségvetés, időbeosztás, kapcsolatok. A „megfontolt járás” a hitemben erősödik, amikor minden lépést Istennel mérlegelek.
- Készülj fel a nehéz időkben is: az értelmes ember higgadtsággal és fegyelemmel marad, amikor próbát ér, így a hit megmarad és fejlődik.
V. Kapcsolódó igei utalások
- Kapcsolódó gondolatok: a józan megfontoltság más helyeken is idézhető, ahol a bölcsesség és az Úr félelme közötti összhang a vívó erő.
: Az angol Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke jóváhagyott, rövid idézetei ezen a területen a klasszikus kommentárokból származhatnak; a konkrét szöveghű idézetek szükség esetén felhasználhatók, de itt a tartalmi összefoglalást szolgálják. Amennyiben idézőjelek szükségessé válnak, ezek kizárólag az eredeti művek rövid megállapításai lehetnek, és nem a teljes szöveg.