Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Példabeszédek 1 Példabeszédek 2 Példabeszédek 3 Példabeszédek 4 Példabeszédek 5 Példabeszédek 6 Példabeszédek 7 Példabeszédek 8 Példabeszédek 9 Példabeszédek 10 Példabeszédek 11 Példabeszédek 12 Példabeszédek 13 Példabeszédek 14 Példabeszédek 15 Példabeszédek 16 Példabeszédek 17 Példabeszédek 18 Példabeszédek 19 Példabeszédek 20 Példabeszédek 21 Példabeszédek 22 Példabeszédek 23 Példabeszédek 24 Példabeszédek 25 Példabeszédek 26 Példabeszédek 27 Példabeszédek 28 Példabeszédek 29 Példabeszédek 30 Példabeszédek 31Verse
Példabeszédek 9:1 Példabeszédek 9:2 Példabeszédek 9:3 Példabeszédek 9:4 Példabeszédek 9:5 Példabeszédek 9:6 Példabeszédek 9:7 Példabeszédek 9:8 Példabeszédek 9:9 Példabeszédek 9:10 Példabeszédek 9:11 Példabeszédek 9:12 Példabeszédek 9:13 Példabeszédek 9:14 Példabeszédek 9:15 Példabeszédek 9:16 Példabeszédek 9:17 Példabeszédek 9:18
A bölcsesség kezdete: Isten félelme és Szent ismerete (Példabeszédek 9:10, KAR)
A módszeres értelmezés középpontja: A bölcsességhez vezető elsőrendű alap az Úr tisztelete. A szívben megfogalmazódó félelem és az Istenről való teljes ismeret adják meg az eszesség belső alapját. Nincs valódi értelem anélkül, hogy Istenhez viszonyuljon a gondolkodásunk és cselekedetünk.
I. Irodalmi-contextuális bevezetés
A Példabeszédekben a bölcsesség személyisége és tulajdonságai gyakran összekapcsolódnak Isten félelmével. A jelen vers a bölcsesség és az értelmes gondolkodás forrását jelzi: Isten tisztelete és a Szent ismerete az alapja az ésszerű életvitelnek. A részlet gyakran kapcsolódik olyan dialógusokhoz, amelyek a nemes élettel járó viselkedési mintákat és döntési kereteket világítják meg.
II. Teológiai jelentés
A "bölcsesség kezdetének" kifejezés nem egyszerű értelemben vett intellektuális tudást jelent, hanem viszonyt az örökkévalóval. Isten félelme nem félelemből fakadó rettegés, hanem tisztelet és alázat, amely nyitja meg a mennyei megértést. A Szent ismerete pedig annak aktív ismerete, hogy Isten úgy gondolkodik, szívügyén van a világ rendje, és ezzel összhangba hozza az ember életét. Mindkettő nélkülözhetetlen a mély bölcsességhez: a helyes célokhoz és a helyes döntésekhez.
III. Kapcsolatok a Szentírásban
IV. Gyakorlati kérdések az elmélkedéshez
V. Összegzés
A Bölcsesség kezdete nem csupán intellektuális felfogás, hanem viszony Istenhez. A félelem, vagyis a tisztelet és alázat nyitja meg az értelmet, amelyet a Szent ismeret gazdagít: így alakul ki az ésszerű, józan élet, amely Istenhez és a felelősséghez vezet. A PARÁDIA ebben a zsoltári és példabeszédei keretben együtt szól: Istenhez kötött látás nélkül elvész a bölcsesség.
Végső hivatkozások az olvasóhoz: a bölcsesség belső mértéke az isteni kapcsolattól függ; keressük nap mint nap, hogy az Úr félelme legyen vezetőnk, és a Szent ismeret legyen világosságunk.