Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 23:1 Lukács 23:2 Lukács 23:3 Lukács 23:4 Lukács 23:5 Lukács 23:6 Lukács 23:7 Lukács 23:8 Lukács 23:9 Lukács 23:10 Lukács 23:11 Lukács 23:12 Lukács 23:13 Lukács 23:14 Lukács 23:15 Lukács 23:16 Lukács 23:17 Lukács 23:18 Lukács 23:19 Lukács 23:20 Lukács 23:21 Lukács 23:22 Lukács 23:23 Lukács 23:24 Lukács 23:25 Lukács 23:26 Lukács 23:27 Lukács 23:28 Lukács 23:29 Lukács 23:30 Lukács 23:31 Lukács 23:32 Lukács 23:33 Lukács 23:34 Lukács 23:35 Lukács 23:36 Lukács 23:37 Lukács 23:38 Lukács 23:39 Lukács 23:40 Lukács 23:41 Lukács 23:42 Lukács 23:43 Lukács 23:44 Lukács 23:45 Lukács 23:46 Lukács 23:47 Lukács 23:48 Lukács 23:49 Lukács 23:50 Lukács 23:51 Lukács 23:52 Lukács 23:53 Lukács 23:54 Lukács 23:55 Lukács 23:56



Fő értelmezési pont
A Lukács 23:40-ban egymásnak ellentmondó fülledt szólamok közepette a tolvajok közül az egyik megszólal; megdorgálja társát, és felteszi a kérdést: „Az Istent sem féled-e te?” Arra utalva, hogy mindketten ugyanazon ítélet alatt állnak, mégis az egyik kíméletet kereső, a Krisztusban rejlő megtapasztalást érlelő bűnnel szembenéző reménnyel közeledik. Ez a mondat azért kulcsfontosságú, mert rámutat a lélekben zajló hit-teljesítésre még a kereszten is: a bűnös, aki felismeri Isten hatalmát és ítéletét, mégis gondoskodik a hallásról és a kegyelem felé fordulásról.
Irodalmi kontextus
A szöveg a Golgotán játszódik, ahol Jézus keresztje mellett két tolvaj kapott keresztre feszítést. Az egyik közömbös vagy ellenséges, a másik pedig felismerés felé halad. A farizeusi jogosság és a kegyelem paradoxona jelenik meg: a bűnös, aki elismeri Istent, még a legnagyobb nyomorban is megkapja a kegyelmet. A kérdés egy olyan megértést közvetít, hogy a hit keresztje és kegyelem felé vezető párbeszéd a halál közbeni benyomásban is számít.
Teológiai jelentőség
Az idézett beszéd kiemeli az Istentől való félelem és az ítélettel való tudatosság fontosságát. Az egyik tolvaj a bűnös állapot ellenére is felismeri, hogy Jézus mennyiséggel felette van: „Félelem nélkül” és „azon ítélet alatt” állunk, de az Irgalomban váró Jézus megígéri a bűnbánó félnek a paradicsomot. Ez a szakasz gyakran hozzák összekapcsolva Jézus kijelentésével a kereszten: igazán megértette, ki áll vele szemben, és mégis reményt táplált az Úr kegyelmébe.
Hivatkozások a Szentírásban
Gondolatok a kapcsolódó szövegekkel
Figyeljük meg, hogyan erősíti Lukács a kegyelem és a hit dinamikáját: a kereszthordozó Jézushoz forduló, bűnbánó tolvaj tanúsága ezt mutatja. A másik tolvaj kiáltása pedig a hitetlenség veszélyére emlékeztet: a időbeli ítélet és az örök ítélet közti választás.
Gondolatok a megfontoláshoz
Összegzés
A tolvaj beszéde a kereszten rávilágít: még a végső ítélet árnyékában is lehet hitet megvallani és reményt találni Jézus kegyelmében. Az értelmezés rámutat a bűnös állapotból fakadó vágyra, amely a megváltás felé vezető út egyik első jelzése a hívő küzdelmében.
Keresztény gondolatokat alátámasztó rövid idézetek:
Matthew Henry: „A hit nem az érzésé, hanem a hit által történő elfogadás.”
Albert Barnes: „A kegyelem kezdetét nem a helyzet határozza meg, hanem a hit megvallása.”
Adam Clarke: „A kereszten lévő megváltó magatartása világossá teszi, hogy Isten kegyelme minden ember felé nyitva áll, aki megalázkodik.”
Hivatkozási megjegyzés: a szöveg a KAR fordításban olvasható.