Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Lukács 9:1 Lukács 9:2 Lukács 9:3 Lukács 9:4 Lukács 9:5 Lukács 9:6 Lukács 9:7 Lukács 9:8 Lukács 9:9 Lukács 9:10 Lukács 9:11 Lukács 9:12 Lukács 9:13 Lukács 9:14 Lukács 9:15 Lukács 9:16 Lukács 9:17 Lukács 9:18 Lukács 9:19 Lukács 9:20 Lukács 9:21 Lukács 9:22 Lukács 9:23 Lukács 9:24 Lukács 9:25 Lukács 9:26 Lukács 9:27 Lukács 9:28 Lukács 9:29 Lukács 9:30 Lukács 9:31 Lukács 9:32 Lukács 9:33 Lukács 9:34 Lukács 9:35 Lukács 9:36 Lukács 9:37 Lukács 9:38 Lukács 9:39 Lukács 9:40 Lukács 9:41 Lukács 9:42 Lukács 9:43 Lukács 9:44 Lukács 9:45 Lukács 9:46 Lukács 9:47 Lukács 9:48 Lukács 9:49 Lukács 9:50 Lukács 9:51 Lukács 9:52 Lukács 9:53 Lukács 9:54 Lukács 9:55 Lukács 9:56 Lukács 9:57 Lukács 9:58 Lukács 9:59 Lukács 9:60 Lukács 9:61 Lukács 9:62
Jelentés röviden
Lukács 9:29 a tanítványok szemei elé tárja Jézus isteni dicsőségét: imádkozás közben az ő arca elváltozott, ruhája pedig fehérséggel és fényességgel öltözött. Ez a látomás megerősíti Jézus méltóságát, miközben a földi szolgálatban eddig rejtve maradó istentiszteletteljes kiválasztottságot láttatja.
Környezet és háttér
A jetik látszólagos átváltozása Lukács szerint a tanítványok szeme előtt történt meg imádkozás közben, és az esemény a menet közben tartott hegyi események közé illeszkedik. Ez a jelenet Isten Országának valóságát és Jézus mennyei természetét szolgálja, különösen a következő fejezetek eseményeihez kapcsolódóan. A fizikai megvilágítás a mennyei dicsőség jelképe, amely a szenvedés és a feltámadás eseményeivel összhangban válik teljessé érthetővé a Názáreti küldetésének nagy összefüggésében.
Interpretációs megfigyelések
Tematikus összegzés
Társító igei kapcsolatok
- Máté 17:1–9; Márk 9:2–8: ugyanennek a hegyen megmutatkozó dicsőség-jelenés, amely megerősíti Jézus küldetését a próféták fényében.
- Zsoltárok 104:2; Dániel 7:9–14: a mennyei fény és dicsőség nyilvánul meg az Ég trónjáról.
- 2Korintus 3:7–18: az üdvösség új korszakának tükrében a Krisztus dicsősége megváltoztatja a hitet és az életet.
Gyakorlati elgondolások
1) Imádságban keresett közösségünk Isten dicsőségében gyökerezik; valódi erőforrásunk az Istennel való kapcsolatban rejlik. 2) A keresztény hit nem csupán elméleti igazság, hanem élő tapasztalat a mennyei dicsőség jelenlétében. 3) A szenvedés közben is bizonyság: Isten jelen van, és maga Jézus Krisztus nyújt erőt a megküzdéshez.
Megjegyzendő idézetek ( Matthew Henry, Albert Barnes, Adam Clarke): tág értelemben a látomás megerősítő értékéről és Jézus Isteni természetéről szóló megközelítéseket a közösségi hagyományokból szövegekkel támasztották alá. A konkrét rövid idézetek itt nem ismételhetők teljes szövegében, de a következő összegző érintésekre utalnak: Henry a dicsőség és a szenvedés közötti összefüggéseket hangsúlyozta, Barnes a mennyei eredet és ajándék jelét emelte ki, Clarke pedig a transzcendens tapasztalat és a tanítványok megbizonyosodása fontosságát hangsúlyozta a tágabb üdvtörténeti keretben.