Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Jeremiás 1 Jeremiás 2 Jeremiás 3 Jeremiás 4 Jeremiás 5 Jeremiás 6 Jeremiás 7 Jeremiás 8 Jeremiás 9 Jeremiás 10 Jeremiás 11 Jeremiás 12 Jeremiás 13 Jeremiás 14 Jeremiás 15 Jeremiás 16 Jeremiás 17 Jeremiás 18 Jeremiás 19 Jeremiás 20 Jeremiás 21 Jeremiás 22 Jeremiás 23 Jeremiás 24 Jeremiás 25 Jeremiás 26 Jeremiás 27 Jeremiás 28 Jeremiás 29 Jeremiás 30 Jeremiás 31 Jeremiás 32 Jeremiás 33 Jeremiás 34 Jeremiás 35 Jeremiás 36 Jeremiás 37 Jeremiás 38 Jeremiás 39 Jeremiás 40 Jeremiás 41 Jeremiás 42 Jeremiás 43 Jeremiás 44 Jeremiás 45 Jeremiás 46 Jeremiás 47 Jeremiás 48 Jeremiás 49 Jeremiás 50 Jeremiás 51 Jeremiás 52Verse
Jeremiás 30:1 Jeremiás 30:2 Jeremiás 30:3 Jeremiás 30:4 Jeremiás 30:5 Jeremiás 30:6 Jeremiás 30:7 Jeremiás 30:8 Jeremiás 30:9 Jeremiás 30:10 Jeremiás 30:11 Jeremiás 30:12 Jeremiás 30:13 Jeremiás 30:14 Jeremiás 30:15 Jeremiás 30:16 Jeremiás 30:17 Jeremiás 30:18 Jeremiás 30:19 Jeremiás 30:20 Jeremiás 30:21 Jeremiás 30:22 Jeremiás 30:23 Jeremiás 30:24



Miért számít ez a vers Jeremiásban? – Jeremiás 30:15 (KAR fordítás)
Ez a vers feltárja Isten ítéletének és gyógyításának összefonódását: a nép sebeinek oka nem csak a szenvedés, hanem a bennük lakozó bűnök következménye is. Ugyanakkor a hívő olvasó előtt világosan megjelenik a kegyelem és a remény üzenete – Isten nem hagyja el az elveszettet, hanem felhívja figyelmünket vétkeinkre, hogy meg lehessen fordítani a sorsunkat.
Az eredeti szöveg kontextusa
A Jeremiás könyve egy időszakban íródott, amikor Izráel és Júda bűneik mély kárhozat felé sodródtak. Jeremiás próféta hangja kettős: ítéletre figyelmeztet és reménnyel ígér felüdülést. Jeremiás 30–33. fejezeteiben a büntetés után reménység és visszatérés témája dominál. A 15. vers tipikus módon összekapcsolja a szenvedést a bűnök következményaival, majd utal arra, hogy Isten gondoskodik a megbocsátásról és a helyreállításról, ha népének megtérése következik.
A fő üzenet
Ez a szakasz világosan kimondja: Isten a népéhez szól, nem azért, hogy kegyetlenül megszégyenítse őket, hanem hogy megvilágítsa: a sérülések forrása bennük van, és ez a saját bűnük következménye. A válasz azonban nem végleges megoldatlanság: a bűn elárulása és a vétkek következményei ellenére Isten kész a vezettetett nép felé fordulni, megbocsátani és visszavezetni őket az igazság ösvényeire. A szenvedés hívást jelenthet visszatérésre is: ha hajlandók vagyunk magunkhoz szólni és az Úrhoz fordulni, kegyelem nyílhat ki felénk.
Követelmények, melyek ebből a versből kiindulnak
Hivatkozások és kapcsolatok
Az adott gondolatiság más részekben is visszatér:
Röviden: a szenvedés és a bűn kapcsolatában Isten nem kilép a történetből, hanem szava és kegyelme által útmutatást ad a visszatérés felé.
Rövid, elgondolkodtató befejező reflexió
Gondoljunk arra, hogy a sebek nemcsak büntetésből fakadnak, hanem jelként is szolgálnak: ha felismerjük bűneinket és hozzuk őket Isten elé, megszabadulhatunk a terhektől és újra közelebb kerülhetünk Hozzá. Isten nem csak megfigyelő, hanem gyógyító is.
Keresztre fűzött gondolatok – rövid hasonlatok
Hasonló szemléletet találunk a prófétáknál, ahol a megtérés ígérete az isteni kegyelem megnyilatkozása előtt áll. E versek együtt megmutatják, hogy Isten szíve nem a végzet, hanem a helyreállítás felé mutat.
Ráhagyatkozva az idézett középpontokra, a hang nem érzéki legyen csupán, hanem a lelki megújulás felé irányuló hívás: térjetek meg, és találjátok meg az Úr kegyelmét.
Imádságos záró gondolat: Isten, add meg, hogy szívünk készen legyen a megtérésre; segíts, hogy sebeink ne legyenek véglegesek, hanem vezessenek az eleve elrendelt gyógyuláshoz.