Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
3 Mózes 25:1 3 Mózes 25:2 3 Mózes 25:3 3 Mózes 25:4 3 Mózes 25:5 3 Mózes 25:6 3 Mózes 25:7 3 Mózes 25:8 3 Mózes 25:9 3 Mózes 25:10 3 Mózes 25:11 3 Mózes 25:12 3 Mózes 25:13 3 Mózes 25:14 3 Mózes 25:15 3 Mózes 25:16 3 Mózes 25:17 3 Mózes 25:18 3 Mózes 25:19 3 Mózes 25:20 3 Mózes 25:21 3 Mózes 25:22 3 Mózes 25:23 3 Mózes 25:24 3 Mózes 25:25 3 Mózes 25:26 3 Mózes 25:27 3 Mózes 25:28 3 Mózes 25:29 3 Mózes 25:30 3 Mózes 25:31 3 Mózes 25:32 3 Mózes 25:33 3 Mózes 25:34 3 Mózes 25:35 3 Mózes 25:36 3 Mózes 25:37 3 Mózes 25:38 3 Mózes 25:39 3 Mózes 25:40 3 Mózes 25:41 3 Mózes 25:42 3 Mózes 25:43 3 Mózes 25:44 3 Mózes 25:45 3 Mózes 25:46 3 Mózes 25:47 3 Mózes 25:48 3 Mózes 25:49 3 Mózes 25:50 3 Mózes 25:51 3 Mózes 25:52 3 Mózes 25:53 3 Mózes 25:54 3 Mózes 25:55


Miért fontos ez a vers (3 Mózes 25:53, KAR fordítás)
Ez a mondat a szolgaság és a kötelező jóvátétel közti emberi viszony finom részleteire világít rá. A törvények között kiemelten szabályozzák a rabszolgaságot és annak tisztességes kezelését. A versek üzenete egyszerre jogi és morális: a gazdasági erőviszonyok ne alázták vagy szenvedtessék a felette állót. A 53. vers arra hív, hogy a béres legyen nála évről évre, ami a stabilitás és méltányosság kötelezettségét hangsúlyozza. A cél az, hogy a tulajdonos és a munkás viszonya legyen emberi, nem kegyetlen és kizsákmányoló.
Az eredeti környezet és üzenet
A káld és héber törvénykezés a szolga és gazdája viszonyát rendezte. A háznépeken belül, különösen a földműves társadalomban, a bérmunkásokat rendszertelenül üzemben tartották, és úgy tűnhetett, mintha a munkaerő tulajdonjoga felülírná a személy méltóságát. Itt a hangsúly abban van, hogy a bérluszokat tárgyilagosan és emberhez méltón kezeljék, évre szóló fogadásokkal és tisztességes bánásmóddal. A „ne uralkodjék kegyetlenül rajta te előttetek” parancsolata közvetlen tükröt állít az uralom és az alárendeltség közé: még ha a részleges hatalom jogos is, a krisztusi etika szerint a hatalom mások javát szolgálja, nem pedig kizsákmányolásukat.
Fő üzenet és kapcsolódó tematikák
Keresztrefenciák és rövid magyarázatuk
- 5 Mózes 15:12–15: A szabadulás és visszafizetés esetei rámutatnak arra, hogyan bánjunk a rabszolgákkal és hozzuk helyre a méltányosságot. A lábra állítja az évente megismétlődő adósságmentesség és visszafizetés motivációját.
- Róma 12:17–21: Tanács a viszályok kezelésére: ne viseljünk haragot, hanem tegyünk jót. A társadalmi viszonyok igazságossága itt is központi elv.
- Jakab 2:1–9: A testvéri megkülönböztetés tilalma, az Isten előtt egyenlőek vagyunk. Az emberi bánásmód reflexiója a közösségben.
Gyakorlati reflexió
A versek emlékeztetnek bennünket, hogy a hatalom és a felelősség kéz a kézben jár. A gazdagnak nem a megszerzett úrhatnomság a hivatása, hanem a gondviselés és a méltányosság gyakorlása. A munkát végzők pedig nem csupán eszközök, hanem Isten által teremtett személyek, akiket törődéssel és tisztelettel érint meg a környező közösség.
Mondatok, amelyek tükrözik a hagyományos értelmezést
Adam Clarke és Albert Barnes nyomán ez a szöveg az igazságosság és a jóllét közötti összhang fontosságát hangsúlyozza: az időszerű, tisztességes bér és a kegyetlenség hiánya mind az isteni törvény része. A Henry-i megközelítés pedig kiemeli, hogy a földműves társadalom jogkövető rendszere és a rabszolgák védelme jelzik Isten szándékát a közösség belső igazságosságáról.
Összegző gondolat
3 Mózes 25:53 KAR arra hív, hogy az elnyomás helyett a kölcsönös tisztelet és állandó, etikus bánásmód legyen uralkodó erő a társadalomban. A szolgáltatott munka értékét és a személy méltóságát soha ne zárják ki a gazdasági és társadalmi struktúrák.