3 Mózes 25:21 (KAR) – A hatodik esztendő áldása a három évre való termésre

Következő beállítás: Isten ígérete az ő népéhez szól a szent év ütemezésében. A parancsolatban Mózes a föld megtermésének és rendjének igazságát hangsúlyozza: Isten gondviselése a termésbőségben és a szociális rendben is megnyilvánul.

Mi is ezt a szöveget elárulja Istenről és hitről?

A szöveg hangsúlyozza Isten irgalmas szolgálatát a közösség felé: nem engedi, hogy a nép átmeneti szükségben legyen, sőt biztosítja számukra a hiteles megalapozást a termésben. A hatodik esztendőre ígért áldás jelzi, hogy Isten folyamatos gondoskodást nyújt, még a záró, nehéz év előtt is. Ez a tanítás a hit alapvető dinamikáját érinti: a bíboros gondviselés jövendő bizonyítéka a munkálásokban, amely a reményt és a bizalmat erősíti, amikor a közösség a termés felhasználásával él.

Fontos szavak és képek értelmezése

• Áldás: Isten jóindulatának kitágult megnyilvánulása a föld és nép iránt; nem pusztán gazdasági, hanem közösségi jólétet is jelent.
• Harmadik évre való termés: a szent rend szerint a kilencedik esztendő körforgásában az ötödik és hatodik év között különleges előkészítés történik; Isten ígérete, hogy a fenntartó szükségletet hosszabb időre biztosítja.

Kapcsolódó, releváns versek

1) A szent föld és a termés rendje a jubileumi törvényben (3 Mózes 25:12–13) – Isten szabályozza a föld öröklését és a közösség jólétét, hogy a szempont mindig a fenntarthatóság legyen. Magyarázat: Isten rendje a gazdasági stabilitást szolgálja.

2) A gondviselés gyakorlati példája (2 Mózes 16:35) – Isten tényként adja meg a napi szükségleteket; a mennyekből jövő ellátás jelzi Isten hűségét.

3) A szombat és jubileum szellemisége (3 Mózes 25:10) – a közösség megújulásának ideje; a kölcsönhatásban a társadalmi igazságosság és a gondoskodás áll középpontban.

Magyarázat a szó szerinti értelmezéshez

A „harmadik esztendőre való termés" kifejezés arra mutat, hogy a hatodik esztendőben is biztosítva van a termés, hogy a következő három évre is legyen elég. Ezzel Isten rendet teremt: ne legyen hirtelen szükség, legyen elegendő tartalék, és a közösség képes legyen kölcsönösen segíteni.

Hogyan alkalmazható a ma emberének?

- Bízzunk Isten gondviselésében még a bizonytalan időkben is; az igéret szerint a közösség megkapja a szükséges áldást, hogy másokra is tekintettel legyen.

- Kérjük Istentől a “harmadi évre való” bölcsességet: hogyan lehet fenntartható gazdálkodást és szolidaritást megvalósítani a családok és közösségek között.

- Gyakoroljuk a közösségi támogatást: ha adunk, a kevésből is adakozunk úgy, hogy másoknak is termés legyen bőségesen.

Egybehangzó, tanulságos hangok

Matthew Henryhez hasonlóan a gondviselés elemi igazsága, hogy Isten nemcsak gondoskodik, hanem rendet is ad a közösség életében. Albert Barnes szerint a „bocsátom” kifejezés Isten készségét mutatja, hogy áldásait folyamatosan kiárassza a népre. Adam Clarke rámutat, hogy a gyakorlatban ez a törvény a földművelőkre és a nélkülözőkre egyaránt kiterjedő gondoskodás rendszere volt. Egy további, a közösségre vonatkozó értelmezés szerint a zsoltáros szemlélethez hasonlóan Isten adománya a megértés és az együttérzés nyelve is.