Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Máté 27:1 Máté 27:2 Máté 27:3 Máté 27:4 Máté 27:5 Máté 27:6 Máté 27:7 Máté 27:8 Máté 27:9 Máté 27:10 Máté 27:11 Máté 27:12 Máté 27:13 Máté 27:14 Máté 27:15 Máté 27:16 Máté 27:17 Máté 27:18 Máté 27:19 Máté 27:20 Máté 27:21 Máté 27:22 Máté 27:23 Máté 27:24 Máté 27:25 Máté 27:26 Máté 27:27 Máté 27:28 Máté 27:29 Máté 27:30 Máté 27:31 Máté 27:32 Máté 27:33 Máté 27:34 Máté 27:35 Máté 27:36 Máté 27:37 Máté 27:38 Máté 27:39 Máté 27:40 Máté 27:41 Máté 27:42 Máté 27:43 Máté 27:44 Máté 27:45 Máté 27:46 Máté 27:47 Máté 27:48 Máté 27:49 Máté 27:50 Máté 27:51 Máté 27:52 Máté 27:53 Máté 27:54 Máté 27:55 Máté 27:56 Máté 27:57 Máté 27:58 Máté 27:59 Máté 27:60 Máté 27:61 Máté 27:62 Máté 27:63 Máté 27:64 Máté 27:65 Máté 27:66



A fő interpretív pont: A farizeusok és a nép esete a feltámadás reményével
Jézus keresztre feszítésének lendülete közben a templom és a nép között felmerülő kérdések sokkal mélyebbre mutatnak: még a halál árnyékában is a hit és a remény meghatározza, kinek miben bízik. A fejezetben a kinyilatkoztatásra és a végső ítéletre való felkészülés kapcsán hangsúlyos, hogy a gyilkosság és a leplezett ellenségsereg ellenére is megvan az a kijelentés, amely örök értelmet ad: a Krisztusban megígért feltámadás valóság marad.
Kulturális és szövegi kontextus
A siralmas nap eseményei között a zsidó vezetők igyekeztek elfojtani a népben a feliratkozó reményt, hogy „harmadnapra föltámadok” – tehát a korai közösség ébredő hitét egy olyan ígéret lapján tartotta kezében, amely Jézus követőiben élt tovább. A mondat visszacsengve mutatja, hogy a tanítványok és a hitetlenek között ekkor még él a remény és a bizonytalanság keveréke. A hitre irányuló nyilvános kijelentés felveti a kérdést: ki hisz abban, amit Jézus a saját sorsában megígért?
Teológiai jelentőség
Ez a részlet világít rá, hogy a föltámadás témája nem csupán Jézus személyének eseménye, hanem a keresztyén remény alapja is. A hit embereként hangozhat el a jelen helyzetben, amikor a hatalom és a kívülállók vádjai a biztos halált táplálják. A feliratkozó emlék úgy jelenik meg, mint egy prófécia- és ígéret-kontextus, amely végül beteljesedik Krisztus feltámadásában. A rosszindulat és a kiismerhetőség ellenére az Úr terve végig vonzóan nyilvánul meg: Isten hűsége a megfeszített Fiún keresztül nyilvánul meg.
Cross-reference-k és kapcsolódó gondolatok
Ezek a kapcsolódások bemutatják, hogy a szöveg a Kr. u. első évszázadában megerősítette, hogy a feltámadás nem csupán esemény, hanem Isten terveinek megerősítése a megváltásban.
Gyakorlati kérdések a gondolkodáshoz
Összegző gondolat
A „harmadnapra föltámadok” kijelentése Krisztus előkészítő ígérete volt a szenvedésben, amely később megvalósult a tavaszi feltámadásban. A vád és a szándékosság ellenére Isten hűsége megmutatkozott: az ígéret nem hiábavaló. A szöveg ezért nem csupán Jézus prófétai kijelentése, hanem a hit középpontját képezi: Isten hatalma a halálon is felülkerekedik, és ez ad reményt minden hívőnek.
Megjegyzés a használt public-domain szerzőktől: A szövegben célzottan idézett vagy paraphrizált gondolatok az alábbi public-domain kommentárokból merítettek: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke kivonataihoz hasonló hangvételben dolgoztam fel a témát. Pontos idézetek a nyitó részben találhatók, ahol a készülő nyomtatott anyag jelzi az adott szerző megállapítását, de itt összességében egy egységes, magyar nyelvű értelmezés jött létre.