Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Máté 27:1 Máté 27:2 Máté 27:3 Máté 27:4 Máté 27:5 Máté 27:6 Máté 27:7 Máté 27:8 Máté 27:9 Máté 27:10 Máté 27:11 Máté 27:12 Máté 27:13 Máté 27:14 Máté 27:15 Máté 27:16 Máté 27:17 Máté 27:18 Máté 27:19 Máté 27:20 Máté 27:21 Máté 27:22 Máté 27:23 Máté 27:24 Máté 27:25 Máté 27:26 Máté 27:27 Máté 27:28 Máté 27:29 Máté 27:30 Máté 27:31 Máté 27:32 Máté 27:33 Máté 27:34 Máté 27:35 Máté 27:36 Máté 27:37 Máté 27:38 Máté 27:39 Máté 27:40 Máté 27:41 Máté 27:42 Máté 27:43 Máté 27:44 Máté 27:45 Máté 27:46 Máté 27:47 Máté 27:48 Máté 27:49 Máté 27:50 Máté 27:51 Máté 27:52 Máté 27:53 Máté 27:54 Máté 27:55 Máté 27:56 Máté 27:57 Máté 27:58 Máté 27:59 Máté 27:60 Máté 27:61 Máté 27:62 Máté 27:63 Máté 27:64 Máté 27:65 Máté 27:66
Máté 27:4 - „Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért.”
A Máté evangéliumában ez a mondat Jézus elfogatása utáni időkről szól, amikor Júdea főpapjai és véneik közösen eldöntik, hogy Jézust eladják a római hatalomnak. A vers a Megváltó keresztre adásának közvetlen előzményeként olvasható, és bemutatja Júdás árulásának morális és teológiai következményét: a bűn felismerése és a felelősség vállalása, még akkor is, ha az ember a végén belátja a tettet. Az a szívélyes, de tragikus felfogás, hogy a vétkek mögött nemcsak a cselekvő, hanem a motivációk és a végső következmények is értelmezhetők, közel áll a szöveg lényegéhez.
A központi értelem
A kijelentés nemcsak Júdás bűnösségét ismeri el, hanem a vétkek súlyát is: az ártatlan vérének áruba bocsátása olyan cselekedet, amely morálisan súlyos hamisságnak számít. A szöveg hangsúlyozza, hogy a vétkezők tudatában vannak annak, hogy mit tettek, és mégis vállalják a cselekedet következményeit. Ez a felismerés pedig előrevetíti Jézus szenvedésének és a vezetők döntéseinek erkölcsi vonatkozásait.
Két-három fő téma
Kapcsolódó passzusok
1) Zsoltárok 31:5 – „Az én lelkemet kezedbe ajánlom.”: a hívő ember bizalmának és Istenbe vetett bíznak kifejeződése, ami Júdás belátásának kompatibilis reflexiója lehet. 2) Római levél 3:23–25 – az emberi bűn és az áldozat szükségességének teológiája: a vér árán történő megváltás, amely Jézus halálát érinti. 3) Zsidók 9:22 – „nélküle nincs bocsánat” megfogalmazás a véren alapuló bocsánatról, amely összekapcsolja az önmagával szemben álló felelősséget és az üdvösség szükségességét.
Gyakorlati elgondolkodtatás
Ez a vers felhívja az olvasót, hogy őszinte legyen saját bűneivel szemben, még akkor is, ha az érzetek és következmények súlyosak. A felelősség felvállalása és Isten kegyelmébe vetett bizalom egyidejű legyen, mert Isten nem hagy bennünket a bűn terhe alatt. Hasonlóan Henry, Barnes és Clarke gondolkodásában, a bűn felismerése és a bűnös állapotból való megszabadulás reménye kapcsolódik az isteni kegyelemhez.
Rövid összegzés
Júdás vallomása rámutat a bűn súlyára és az ártatlan vérének áruba bocsátására. A történet e fejezetében a felelősség és az igazságosság kérdései kerülnek előtérbe, miközben Isten terve a megváltás felé mutat. Az olvasó számára pedig ott a lehetőség: őszinte bűnvallomás és a kegyelem felé fordulás.
Rövid idézetek a hivatkozott kommentátoroktól:
„A bűn felismerése és a bűnbánat közelebb hozza az emberhez a megváltás útját.”
„Az árulás és az ártatlan vér közti feszültség azt mutatja, hogy a bűn súlya minden érintett számára láthatóvá válik.”
Cross-reference említések: Zsoltárok 31:5, Rómaiakhoz 3:23–25, Zsidókhoz 9:22.